eur:
394.95
usd:
363.2
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József

A V4-es országokban nem fogják olyan szigorúan büntetni a gyűlöletbeszédet, mint Németországban

Az internetes gyűlöletbeszéd elleni fellépés volt a fő témája a V4-es országok és Horvátország igazságügyminisztériumi találkozójának a nyékvárkonyi kastélyszállóban, Szlovákiában. A felek között megegyezés született arról, hogy ha az interneten feltüntetett bejegyzés túllép bizonyos határokon, akkor az államnak közbe kell avatkoznia, és büntetőeljárást kell indítania a gyűlöletbeszédet megfogalmazó személy ellen.

Az interneten fellelhető gyűlöletbeszéd, angol kifejezéssel élve, a „hate speech” mára szinte mindennapossá vált az online világban. Van, aki arcát és nevét felvállalva oszt meg gyűlöletkeltő tartalmakat, de akad, aki mindezt álnév alatt teszi. Németországban már 2018 elején hatályba lépett a nagyobb közösségi oldalakon terjedő gyűlöletbeszédet korlátozó törvény. A szabályozás a 2 milliónál több felhasználóval rendelkező oldalakat érinti, mint például a Facebook vagy a Twitter. Akár ötvenmillió euró büntetést is kaphat az a szolgáltató, aki nem moderál elég gyorsan. A cél, hogy a gyűlöletkeltő, rasszista posztokból és álhírekből kevesebb legyen.

A visegrádi négyek országaiban és Horvátországban sincs még ilyen szigorú szabályozás, de az öt állam igazságügyminisztériumi küldöttsége egyetértett abban, hogy

büntetőeljárást kell indítani az ellen a személy ellen, aki átlép bizonyos határokat, és az általa megjelenített tartalom kimeríti a bűncselekmény fogalmát.

Gál Gábor, Szlovákia igazságügyi minisztere közölte, a találkozón részt vevő öt ország küldöttei tájékoztatták egymást arról, milyen álláspontot képviselnek. „Mindenki nagyon óvatosan áll ehhez a kérdéshez. Azt mondjuk, hogy a szólásszabadságot garantálni kell, de ha az túllépi azt a határt, ahol a büntetőtörvénykönyv szerint kell eljárni, akkor ezt mindenki meg is fogja tenni” – fogalmazott Gál Gábor.

A tárcavezető elmondta, hogy a horvátok már dolgoznak a szabályrendszer előkészítésén, de egyelőre sem ők, sem a V4-ek nem akarják követni a német mintát. „Érzékeljük a problémát, de nem az az elsőrendű célunk, hogy mindenkit megbüntessünk, hanem, hogy megtaláljuk a konszenzust a közösségi hálózatokat működtető cégekkel is. Az állam pedig akkor lépjen fel a maga hatalmi erejével, ha a bejegyzés már túllép egy bizonyos szinten” – jegyezte meg a tárcavezető.

Marie Benešová Csehország újonnan kinevezett igazságügyi minisztere is hasonlóképp vélekedik. „Nem akarjuk elnyomni a szólásszabadságot, biztos, hogy nem szeretnénk cenzúrázni. Vizsgáljuk a német törvényt, de egyelőre nem alakítottunk ki egyértelmű álláspontot. Ha a feltöltött tartalom átlépi azt a határt, ami már bűncselekménynek minősül, akkor viszont közbelépünk. Megvan a közös akarat, hogy megoldjuk ezt a problémát” – fogalmazott a pár hete kinevezett új cseh igazságügyi miniszter. Marie Benešová hozzátette, hogy Csehországban a belügyminisztérium különleges osztálya foglalkozik a szabályalkotással, s a napokban fog részletes tájékoztatást kérni az ügyben.

Címlapról ajánljuk

Állami támogatások: komoly feszültségforrás készül az EU-tagállamok között

A kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében, és ezzel nem minden tagállam ért egyet. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az ideiglenes szabályozás nagy nyertese a német, a francia és a magyar gazdaság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt jelentette be hétfőn, hogy az év végére az ország stratégiai kőolajkészlete (SPR) várhatóan eléri vagy meghaladja a két évvel korábbi szintet, amikor egy példátlanul nagy, 180 millió hordós készletleépítés indult el az olajárak letörése érdekében. Jennifer Granholm azt is hangsúlyozta, hogy csak átmeneti jellegű, mindössze néhány hónapig tartó szünetet jelent a Biden-adminisztráció döntése, hogy megállították a további LNG-kapacitások kiépülését, amelyek exporta vitték volna a cseppfolyós földgázt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×