Bastrnák Tibor, a Híd frakcióvezetője, aki maga is megszavazta a szlovák állami jelképekről szóló úgynevezett himnusztörvényt, előbb bocsánatot kért, majd felajánlotta lemondását a frakcióvezetői pozíciójáról. A Híd parlamenti csoportja azonban egy bizalmi villámszavazás után nem fogadta el a lemondást, és

a törvényt ugyancsak megszavazó hidas képviselők egyike sem adta vissza mandátumát.

Jelenleg mindannyian arra várnak, hogy a törvényhozás májusi ülésén helyrehozzák a hibát, és abban reménykednek, hogy Andrej Kiska államfő és a koalíciós partnerek betartják ígéretüket, és törlik az inkriminált passzust.

A frakcióvezető máris közzétett egy nyilatkozatot, melyben a következőket írja: „Tudtuk miről szavazunk, ezért sem értettük, hogy milyen jogi csavar lehet benne, ami betiltaná a himnuszt, hiszen szakmai csapatunk, jogászaink sem figyeltek fel semmi ilyenre a törvényben.

Azóta több jogász is megállapította, hogy azért nem vettük észre a törvényben a himnuszt betiltó részt, mert ilyen nincs is benne!”

Bastrnák Tibor azt is hozzátette, hogy a jogszabály valóban félreérthető, de szerinte semmiképpen sem tiltja be a magyar himnuszt.

A himnusztörvény bírálói szerint Bastrnák ezzel a bejegyzéssel Andrej Danko házelnök jogértelmezését sajátítja el. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint a törvény sokféleképpen értelmezhető, nem szükségszerű a himnusz éneklésének büntetése. A hidas frakcióvezető ezzel ellentétben a múlt héten még azt mondta, hogy a koalíciós partnerük megvezette őket.

„A módosításhoz mellékelt indoklásban ugyanis a himnuszéneklést korlátozó változásról egy szó sem volt”

– állította egy hete Bastrnák.

Az állami szimbólumokról szóló törvény 1996 óta van érvényben Szlovákiában. Petőcz Kálmán, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke szerint a jogszabályi rendelkezés eddig is azt mondta ki, hogy egy másik ország himnuszát akkor lehet játszani vagy énekelni, ha jelen van az adott ország hivatalos delegációja. A különbség csupán annyi, hogy a mostani módosítás során a törvénybe bekerült egy „csak” szócska. „Szerintem a „csak” szócska nem változtat azon, ami a törvényben eddig is benne volt” – véli a bizottság elnöke, aki szerint szimbolikus erejű dologról van szó. „Az pedig érthető, hogy egyesek megpróbálnak ebből politikai tőkét kovácsolni” – tette hozzá Petőcz Kálmán.