Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
A Himnusz eredeti kottája a gyulai városháza dísztermében a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen 2017. január 20-án.
Nyitókép: A Himnusz eredeti kottája a gyulai városháza dísztermében a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen 2017. január 20-án. MTI Fotó: Rosta Tibor

Körvonalazódik a koalíciós egyezség a himnusztörvényről

A szlovák kormánypártok megállapodtak, milyen módon oldják meg a himnusztörvényként elhíresült jogszabály körül kialakult problémát. „A Hídnak úgy kell módosítania az állami jelképekről szóló törvényt, hogy senki ne vonja kétségbe annak szövegét” – jelentette ki Andrej Danko,  a Híddal közösen kormányzó Szlovák Nemzeti Párt elnöke.

A koalíciós tanács ülését követően Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke közölte: megegyeztek, hogy megvárják Andrej Kiska államfő javaslatát, aki a múlt héten újratárgyalásra visszaküldte a parlamentbe a himnusztörvényként elhíresült jogszabályt. A házelnök arról tájékoztatott, hogy a Híd, illetve a párt igazságügy-minisztere is készít egy javaslatot, amely világosan rendezi majd a himnuszok állami ünnepeken való lejátszására vonatkozó részt, de a törvény egyéb rendelkezéseit nem fogja érinteni. Danko szerint hamis az az állítás, hogy a szóban forgó jogszabály tiltaná a himnuszok lejátszását.

A házelnök szavait Sólymos László, a Híd alelnöke is megerősítette, aki a betegség után lábadozó Bugár Béla pártelnököt helyettesítette a koalíciós tanács ülésén. Sólymos elmondta, kidolgoznak egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely úgy változtatja meg a jogszabályt, hogy az egyértelműen ne fogalmazzon meg általános tiltást a külföldi, így a magyar himnusz éneklésére sem. Erre akkor lehet szükség, ha a parlament megtöri az államfő vétóját, és a törvény a jelenlegi formájában lépne életbe. Sólymos hozzátette,

a módosító javaslatot már a parlament következő ülésén májusban, gyorsított eljárásban szeretnék tárgyalni.

Azt a Híd alelnöke is elismerte, hogy párttársai hibát követtek el, amikor megszavazták a jogszabályt. „Nem vettük észre, hogy ez a törvény nem egyértelmű és, hogy emiatt a későbbiekben probléma alakulhat ki. Tévedés történt, ezt be kell ismerni, ki kell mondani: elcsúsztunk” – fogalmazott Sólymos László.

A szlovák állami jelképekről szóló törvényjavaslatot a nemzetiek terjesztették a parlament elé, mintegy reakcióként a jégkorong-válogatott mezén megjelenő logóra, amelyen a szlovák címerben található kettős keresztet hokibotokkal ábrázolták. A jogszabállyal a párt az állami jelképek fokozottabb védelmét akarta elérni, de módosítja az állami himnusz kérdéskörét is. A törvény bírálói szerint a jogi norma megtiltja más állam himnuszának éneklését vagy lejátszását, amennyiben az adott rendezvényen nincsen jelen a külföldi ország hivatalos küldöttsége.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×