Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett

Az Egyesült Államok bejelentette az újabb szankciókat Irán ellen

Újabb szankciókat jelentett be Donald Trump Irán ellen. Az amerikai elnök magáról készült fotóval, a Twitter közösségi portálon közölte a büntetőintézkedések korábban már beharangozott megújítását.

"Szankciók jönnek, november 5-én" - ez a felirat olvasható az amerikai elnök Twitter-bejegyzésében, utalva arra, hogy a 2015-ben az Iránnal megkötött többhatalmi atomalku aláírása után feloldott büntetőintézkedéseket Washington hétfőtől ismét bevezeti.

Mike Pompeo külügyminiszter és Steve Mnuchin, a pénzügyi tárca irányítója újságíróknak tartott telefonos konferencián erősítette meg a szankciók bevezetésének részleteit.

A két tárcavezető közölte: a szankciók az iráni pénzügyi és energetikai szektort, valamint hajózást és hajógyártást érintik, továbbá büntetik azokat az országokat, amelyek továbbra is Irántól vásárolnak nyersolajat, és azokat a vállalatokat, amelyek a szankciós listán szereplő perzsa cégekkel folytatnak üzleti tevékenységet.

Nyolc országot Washington felment a büntető intézkedések hatálya alól, ám egyik miniszter sem nevezte meg a kedvezményezett államokat. Mike Pompeo ugyanakkor hangsúlyozta: ez az engedmény csak átmeneti időre szól és azoknak az országoknak, amelyek már bizonyítottan jelentős mértékben csökkentették iráni olajimportjukat és visszafogták együttműködésüket a gazdasági élet más területein is az iráni vállalatokkal.

A külügyminiszter közölte, hogy az átmenetileg kedvezményezett országok listáját hétfőn hozzák nyilvánosságra. A The Hill című lap értesülései szerint valószínűleg szó van Indiáról, Dél-Koreáról, Japánról és Olaszországról.

Pompeo és Mnuchin hangsúlyozta: a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg Irán fel nem hagy a terrorizmus támogatásával, a katonai szerepvállalással Szíriában, és teljesen le nem állítja nukleáris és ballisztikusrakéta-programját.

Az amerikai kormány 2018 májusában mondta fel egyoldalúan a 2015-ben megkötött többhatalmi atomegyezményt. A megállapodást az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína kötötte meg Iránnal, és dollár milliárdokban mérhető szankciós enyhítéseket adott Teheránnak cserébe azért, hogy lezárja katonai célú nukleáris programját.

Donald Trump a valaha volt legrosszabb megállapodásnak nevezte az atomalkut, és már 2016-os elnökválasztási kampányában is a felülvizsgálatát ígérte. Úgy vélte, hogy Irán nem ellenőrizhető módon hajtotta végre a megállapodásban foglaltakat, illetve szerinte nem is hagyott fel nukleáris programjával. Az idén májusban Washington egyoldalúan felmondta az egyezséget és - időt adva az érintett országoknak és vállalatoknak - két szakaszban vezette be újból a szankciókat. Az első szakasz augusztusban járt le, a második pedig vasárnap éjfélkor ér véget.

Címlapról ajánljuk
Panel- és bérházfelújítás, járműbeszerzés: Karácsony Gergely bemutatta, milyen programokba vágna bele Budapest az európai uniós pénzekből

Panel- és bérházfelújítás, járműbeszerzés: Karácsony Gergely bemutatta, milyen programokba vágna bele Budapest az európai uniós pénzekből

Budapest partner és szövetséges abban, hogy a végre hazaérkező európai forrásokat okosan, a jövőt szolgálva használja fel Magyarország – közölte Karácsony Gergely főpolgármester pénteken, miután Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, megállapodtak az Európai Bizottság elnökével a Magyarországnak járó uniós források jelentős részének folyósításáról.

BL-döntő: megérkeztek az első szurkolócsoportok Budapestre, a BKK felkészült

A BKK felkészülten várja a szombati Bajnokok Ligája-döntőre érkező szurkolókat, az első csoportok pénteken délután megérkeztek a ferihegyi reptérre. Szombaton egész nap rendezvények lesznek a Városligetben, a Hősök terén és a Kerepesi úti MTK Sportparkban, szurkolói vonulások és nagy útlezárások is lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Néhány gondolat a végrehajtási rendszer átalakításáról

Néhány gondolat a végrehajtási rendszer átalakításáról

Az országgyűlési választásokat követően társadalmi vita indult arról, hogy milyen végrehajtási rendszert szeretnénk. Április 12. után lehetőségünk van a szakmai vita lefolytatására is, ebbe illeszkedik a Portfolio pénteki cikke is, amelyben az Utcajogász Egyesület, az OTP Bank és az EOS Faktor képviselője fejti ki álláspontját. A végrehajtók szerepét ugyanakkor nem mindenki érti, pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy jogállam működésében milyen fontos a feladatuk. Egyetlen bírósági ítélet sem ér semmit, ha nem tartják be a rendelkezéseit. A magyar államigazgatás központi költségvetésből való részesedése meghaladja az uniós átlagot; az állam eddigi központosító törekvései és az újraelosztás mértéke csökkentik a versenyképességünket. Ha egy újabb, rosszul működő állami költségvetési szervet hozunk létre a végrehajtás átalakításával, a Nyugattól való lemaradásunk fokozódhat. Az alábbiakban néhány érvet szeretnék felhozni a jelenlegi rendszer finomhangolása mellett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×