eur:
395.73
usd:
367.19
bux:
65218.05
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Párizs, 2016. december 23.Fegyveres rendőr a párizsi Gare de Lyon pályaudvaron 2016. december 23-án. A négy nappal korábbi berlini gázolásos tömeggyilkosság miatt a francia hatóságok fokozzák a terrorkészültség szintjét a forgalmas helyeken az ünnepek alatt. (MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Vita Franciaországban dzsihadisták hazatelepítésének terve miatt

Egyre nagyobb politikai vitát kavar Franciaországban, hogy a kormány mintegy 130 francia állampolgárságú, szíriai kurdok által fogva tartott dzsihadista hazatelepítését tervezi. A helyzetet súlyosbítja, hogy idén harminc, terrorizmus miatt elítélt személy szabadul ki Franciaországban, mert letöltötték börtönbüntetésüket.

„Elképzelhetetlen visszatérés” - ez a címe annak a vezércikknek, melyben a Le Figaro jobboldali napilap csütörtökön a francia állampolgárságú dzsihadisták esetleges hazaszállítását kommentálja. Szerzője úgy véli, az Iszlám Állam harcosaivá vált személyek egy olyan „kincset”, a jogállamiságot akarják saját bőrük megmentésére felhasználni, amely ellen éveken keresztül minden erejükkel küzdöttek, és ez elfogadhatatlan.

Az írás következtetése szigorú: „vannak helyzetek, amikor a kormánynak ki kell lépnie a jogállamiság keretei közül”, olvasható a lapban.

Vagyis a szóban forgó dzsihadistákat a Le Figaro szerint nem illethetik meg a hagyományos jogorvoslati lehetőségek.

E vélemény, túl azon, hogy az ország legolvasottabb napilapjának címoldalán jelent meg, jól tükrözi a közvélemény hangulatát az üggyel kapcsolatban. A franciák nagy többsége ugyanis, egy még tavaly készült felmérés szerint azt akarja, hogy az érintetteket Szíriában vagy Irakban, az ottani törvények szerint ítéljék el, és ott is töltsék le büntetésüket.

A francia kormány azzal indokolja a többnyire kurdok által fogva tartott dzsihadisták hazaszállítását, hogy az amerikai csapatok kivonulásával azok kiszabadulhatnak és „szétszóródhatnak”, így további veszélyt jelenthetnek majd az ország biztonságára nézve. És azt is hangsúlyozzák, hogy francia területre lépésüket követően rögtön bíróság elé állítják őket.

Sajtóértesülések szerint egyébként a szíriai kurdok valóban szabadulni akarnak a külföldi származású foglyoktól,

az érintett nyugat-európai kormányokat hónapok óta sürgetik, hogy vigyék el állampolgáraikat, mondván, ellátásukhoz és őrzésükhöz sem elegendő eszközzel, sem emberrel nem rendelkeznek.

Itteni elemzők ugyanakkor mindehhez hozzáteszik: Párizs el akarja kerülni, hogy francia állampolgárságú dzsihadisták a szíriai rezsim kezébe kerüljenek. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a foglyokat Bassar al-Aszad elnök aduként használhatná fel arra, hogy hivatalos tárgyalásokra kényszerítse a franciákat, amitől azok egyelőre elzárkóznak.

A hazaszállítandó dzsihadisták mellett az is belpolitikai feszültséget okoz, hogy idén nagy számban szabadulnak a hazai börtönökből olyan problémásnak számító személyek, akik letöltötték büntetésüket. Közülük harmincat kifejezetten terrorizmus miatt ítéltek el, háromszáz köztörvényesről pedig azt feltételezik, hogy a börtönben radikalizálódott. Bár a hatóságok szoros ellenőrzésüket ígérik, elemzők szerint ennek megvalósítása gyakorlatilag lehetetlen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×