Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.27
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia
Párizs, 2017. január 5.A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap elleni terrortámadás áldozatainak portréit fényképezi egy férfi a lap volt szerkeszőségénél Párizsban 2017. január 5-én. A hetilap munkatársai elleni merénylettel kezdődött 2015. januári párizsi terrrortámadás-sorozat áldozatairól tartott megemlékezést január 7-én rendezik a francia fővárosban. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Újabb részletek derültek ki a párizsi vérengzésről

Lezárult a nyomozás a 2015. januári 17 áldozatot követelő párizsi dzsihadista támadások ügyében, amelynek pere 2020-ban kezdődhet a párizsi esküdtszéken - erősítette meg kedden a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege a France Inter közrádió értesülését.

2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek. A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk lelőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr és 21-en sérültek meg. A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben 246-an vesztették életüket.

Három ember ellen van érvényben elfogató parancs

A hétfőn lezárult nyomozás keretében 15 ember ellen indult eljárás, közülük 11-en vannak előzetes letartóztatásban. Valamennyi gyanúsított tagadja, hogy tudott a merényletek előkészítésről. Három ember, köztük a feltételezett megrendelő és az egyik dzsihadista felesége ellene pedig elfogató parancs van érvényben.

Az ügyészségnek egy hónap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, egyszerre vagy külön-külön állítja az esküdtszék elé a gyanúsítottakat, akiknek többségét logisztikai segítségnyújtással vádolják.

A nyomozás hamar fényt derített arra, hogy a Charlie Hebdo szerkesztőségében vérengző testvérpár, Chérif és Said Kouachi, valamint a rendőrnővel végző és zsidó túszokat ejtő Amédy Coulibaly ismerhették egymást. A szálak egy 2005-ben felszámolt kelet-párizsi iszlamista radikális csoporthoz vezettek, amely Irakba toborzott európai harcosokat.

A nyomozók azonosították a támadássorozat feltételezett megrendelőit és már azt is tudják, hogyan szerezték be a támadók a fegyvereket.

Egy vádat megváltoztattak

A három vizsgálóbíró a közelmúltban megváltoztatta az egyik gyanúsított, a 33 éves Ali Riza Polat elleni vádakat. A túszejtő Amédy Coulibaly barátjáról azt gyanítják, hogy központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, ezért terrorista emberölésben való bűnrészesség gyanújával folyik ellene eljárás. A feltételezések szerint ő szerezte be Belgiumból a fegyvereket, és az ő feladata volt azon nyomok eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot végrehajtó hálózatra utalhattak.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×