Infostart.hu
eur:
386.23
usd:
331.64
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
Brüsszel, 2016. október 12.Sir Julian King, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásáért felelős új brit biztos beszélget az Európai Bizottság heti ülése után tartott első sajtóértekezletén Brüsszelben 2016. október 12-én. Kinget azt követően jelölték a posztra, hogy Jonathan Hill, a pénzügyi szolgáltatások és piacok szabályozásáért, valamint a tőkepiaci unió megteremtéséért felelős brit EU-biztos lemondott posztjáról, miután június 23-án a kilépés támogatói győztek az Egyesült Királyság uniós tagságáról tartott népszavazáson. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kolera és atomfegyver - az EU szerint álhíreket vetettek be az oroszok

Az Európai Unió biztonsági főnöke szerint hamis hírek terjesztésével Moszkva provokálta ki a kercsi hajóincidenst az ukrán flotta hajói és orosz határőrhajók között. Julian King szerint a dezinformációs kampány egy éve indult.

Hamis hírekkel ágyazott meg Moszkva annak az akciónak, amelynek eredményeképp lefoglalta a parányi ukrán hadiflotta három hajóját, amelyeknek egy kétoldalú egyezmény értelmében joguk lett volna áthaladni a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szoroson. Legalábbis ezt állítja az Európai Unió biztosa, aki a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásáért felelős.

Julian King szerint

az oroszok azt állították, hogy az ukránok kolerával fertőzik a tengert, és hogy titkosszolgálatuk atomfegyvert próbált becsempészni az elcsatolt Krím-félszigetre.

„Ha azt gondolják, hogy a semmiből jött ez az incidens, akkor rosszul gondolják. A dezinformációs kampány már több, mint egy éve folyik, például az orosz média azt állította: az ukránok kotorják a tengerfenéket az Azovi-tengeren, hogy előkészítsék a terepet a NATO-flotta beköltözéséhez. Aztán a nyáron azt mondták, hogy az ukránok kolerával fertőzték meg a tengert” – emelte ki.

A kolerás hír valóban megjelent a Kremlhez lojális Life.ru portálon, viszont King azzal már nem foglalkozott, hogy a hivatalos TASZSZ és Ria hírügynökségek is cáfolták azt.

A biztos arról sem tett említést, amikor tavaly orosz halászok hajóját foglalták le az ukrán hatóságok. A tengerészeket elengedték, de a kapitányt még egy ideig a hajót tartották, miközben lassan megrohadt a szállítmány.

Az EU-illetékes, aki korábban Nagy-Britannia párizsi nagykövete volt, azt az álhírt is megemlítette, ami szerint az ukrán biztonsági szolgálat atombombát akart csempészni a Krím-félszigetre és felrobbantani az oroszok által a terület elcsatolása után épített hidat, ami összeköti a területet az orosz szárazfölddel.

A hídépítést éles és ellenséges bírálatok fogadták Ukrajnában, az építmény valóban a híd hosszára szűkítette le a Kercsi-szorost, ami lehetőséget ad az oroszoknak a hajóforgalom fékezésére.

Az Európai Unió a múlt héten egy „gyorsreagálású üzenőrendszert” hozott létre, amely azt hivatott segíteni, hogy az uniós tagállamok hamarabb felismerjék a dezinformációs kampányokat. Emellett 5 millió euróra növelték az ilyen kampányok elleni költségvetést.

King biztos hazája, Nagy-Britannia a Szkripal-ügy miatt Moszkvával különösen ellenséges viszonyt tart fenn, és a biztos azt mondta: a nagy technológiai cégeknek további lépéseket kell tenniük a hamis hírek kiiktatására.

Például szerinte

a Google-nak átláthatóvá kell tennie, hogyan működnek kereső-algoritmusai és hogyan sorolja be a találatok között a híreket.

„Ha bármilyen EU-s témát keresel a Google-ön, akkor biztos, hogy az első találatok között ott lesznek az orosz propagandamédia, a Sputnik és az RT cikkei” – mondta.

Közben Petro Porosenko ukrán elnök a kercsi incidens után felszólította a NATO-országokat, hogy küldjenek hadihajókat az Azovi-tengerre. Az Egyesült Államok annyit közölt, hogy egyik hajóját a közeli térségbe, a Fekete-tengerre küldi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×