A bajor tartományi miniszterelnök néhány hónappal ezelőtt elrendelte, hogy az állami hivatalokban ki kell függeszteni a keresztet. Markus Söder döntése országos felháborodást váltott ki, a bírálatot a legtöbben az állam és az egyház törvénybe iktatott különválasztására alapították.

Most az ugyancsak kereszténypárti belügyminiszter más oldalról közelítve a témához, egy újságcikkben

társadalmi vitát sürgetett a vallás és az állam viszonyáról.

Horst Seehofer kifejtette, a némettől eltérő kultúrkörből érkező migránsok saját hitük szerint ápolják vallásukat, és új környezetbe kerülve ez kihívást jelent mind az ő, mind pedig a befogadók számára.

A belügyminiszter szerint sokáig idejét múltnak számított az a vélemény, hogy a vallási fanatizmusban a társadalmi együttélést fenyegető robbanóerő rejlik, de már az egykori Jugoszlávia széteséséből eredő polgárháborúk is bebizonyították, hogy az etnikai különbségek mellett a vallási alapú kulturális különbségek jelentősége is egyre nagyobb.

Horst Seehofer a múltra visszapillantva, emlékeztetett arra, hogy Németország történetében is felszínre tört a vallásban rejtőző könyörtelenség és intolerancia, ezért ismét szükség van a vallás szerepének, valamint annak meghatározására is, hogy miként lehet biztosítani a békés egymás mellett élést a vallásilag és világnézetileg mind jobban összetett társadalomban.

Ezt a vitát – úgymond – egészséges önbizalommal, de a más felekezetek és világnézeti felfogások iránti tisztelettel kell folytatni – írta cikkében a belügyminiszter, azonban leszögezte azt is, hogy a német alkotmány ugyan mindenki számára biztosítja hitének szabad gyakorlását, de ez senkit sem ment fel az alkotmányba foglalt törvények betartása alól.