Hétfőtől Görögország elég erősnek számít ahhoz, hogy megálljon a saját lábán és szabadon jusson hitelhez a nemzetközi piacokon, azaz véget ér a három mentőcsomagot magában foglaló rendkívüli nemzetközi segélyprogram.
Ideológiai hozzáállástól függően kommentátorok a legkisebb rossznak vagy totális kudarcnak nevezik a mentőcsomagokat.
Sok görög nem segélyként, hanem népnyúzásként élte meg a nemzetközi hitelezői trojka, az EU, az Unió Központi Bankja és az IMF kemény felételeit, az adóemeléseket, a nyugdíjak értékvesztését és egyéb megszorításokat – amiért cserébe 300 milliárd euróval tartották a víz felett az országot, miközben nyolc év alatt 400 ezer – főként fiatal görög – hagyta el hazáját. Egy ponton a munkanélküliség 28 százalékos volt, a fiatalok körében pedig minden második állástalan volt.
Mivel jár tehát a mostani mérföldkő? A pénzügyi szemléletmódot követő Financial Times arra emlékeztet, hogy fennmaradnak a feltételek: Athénnak még négy éven át 3,5 százalékos pluszban kell tartani az államkasszát.
Így nem sok lehetőség marad az adócsökkentésre és kérdéses lehet a növekedés.
A prudens költségvetési egyensúlyért cserébe stagnálás fenyegetheti a görög gazdaságot, miközben a baloldali Sziriza-kormány és a jobbközép ellenzék is egyetért, hogy a középrétegek adósságterheinek könnyítése lehet a növekedés kulcsa.
A fejlett ipari országokat tömörítő OECD szerint egy
kétgyermekes, házas görög átlagpolgár jövedelme 39 százalékát fizeti be adók formájában,
ami a második legmagasabb teher Franciaország után.
Miközben a trojka szerint Görögország már megáll a saját lábán, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök megjegyezte: az ország bankjai „zombik”, amelyek nem tudják finanszírozni a gazdaságot. Az emberek nem tudják fizetni a jelzálogot, a vállalkozások becsődölnek, az építkezések leállnak.
A Görög Nemzeti Bank szerint a bedőlő hitelek az összes kihelyezett kölcsön 48 százalékát teszik ki, ami tízszer magasabb, mint az európai átlag – teszi hozzá a Financial Times.
A bankrendszer rendbetétele mellett egy másik fontos feladat a létfontosságú külföldi befektetések bevonzása.
Ezért az ár azonban az elbocsájtásokat megkönnyítő „rugalmasabb” munkakügyi törvénykezés, valamint a cégalapítást és a külföldi vállalatokat csalogató lazább vállalatalapítási szabályok. Nem végeztek még el egy további fontos munkát: várat magára a részletes földhivatali adatbázis létrehozása – uniós illetékesek szerint eddig csak egyharmada áll készen.
Mindeközben a görög polgárok számára csak szerény mértékben javulnak a munkaügyi kilátások, a továbbra is masszív görög adósság visszafizetése évtizedekig tart majd, és sokakban a „mentőcsomag” kemény feltételei azt a benyomást keltik, hogy az ország elvesztette önállóságát.
Az EU viszont azt a tanulságot szűrte le, hogy a görögöknek, íreknek és portugáloknak nyújtott mentőcsomagok és a megkövetelt megszorítások a szükséges rosszat jelentették, de sikeresek voltak. Azért, mert megakadályozták a pénzügyi „járvány” továbbterjedését és így megmentették a közös valutát, az eurót.