eur:
395.91
usd:
366.9
bux:
65670.44
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Athén, 2016. június 15.Kormányellenes tüntetők tiltakoznak az újabb megszorító intézkedések ellen az athéni parlament előtti Szintagma téren 2016. június 15-én. A görög parlament májusban és júniusban már több takarékossági intézkedést jóváhagyott. A görög kormány abban bízik, hogy mielőbb hozzájuthat az uniós mentőcsomag újabb, 7,5 milliárd eurós részletéhez. (MTI/EPA/Oresztisz Panajotu)
Nyitókép: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu

"Megszabadult" Athén a mentőcsomagtól, de továbbra is nehéz évek várnak rá

Hivatalosan hétfőn ért véget a görögök számára súlyos megszorításokkal járó, de az országot az eurozónában tartó nemzetközi pénzügyi mentőcsomag. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Athénnek további adósságkönnyítésre lenne szüksége.

Hétfőtől Görögország elég erősnek számít ahhoz, hogy megálljon a saját lábán és szabadon jusson hitelhez a nemzetközi piacokon, azaz véget ér a három mentőcsomagot magában foglaló rendkívüli nemzetközi segélyprogram.

Ideológiai hozzáállástól függően kommentátorok a legkisebb rossznak vagy totális kudarcnak nevezik a mentőcsomagokat.

Sok görög nem segélyként, hanem népnyúzásként élte meg a nemzetközi hitelezői trojka, az EU, az Unió Központi Bankja és az IMF kemény felételeit, az adóemeléseket, a nyugdíjak értékvesztését és egyéb megszorításokat – amiért cserébe 300 milliárd euróval tartották a víz felett az országot, miközben nyolc év alatt 400 ezer – főként fiatal görög – hagyta el hazáját. Egy ponton a munkanélküliség 28 százalékos volt, a fiatalok körében pedig minden második állástalan volt.

Mivel jár tehát a mostani mérföldkő? A pénzügyi szemléletmódot követő Financial Times arra emlékeztet, hogy fennmaradnak a feltételek: Athénnak még négy éven át 3,5 százalékos pluszban kell tartani az államkasszát.

Így nem sok lehetőség marad az adócsökkentésre és kérdéses lehet a növekedés.

A prudens költségvetési egyensúlyért cserébe stagnálás fenyegetheti a görög gazdaságot, miközben a baloldali Sziriza-kormány és a jobbközép ellenzék is egyetért, hogy a középrétegek adósságterheinek könnyítése lehet a növekedés kulcsa.

A fejlett ipari országokat tömörítő OECD szerint egy

kétgyermekes, házas görög átlagpolgár jövedelme 39 százalékát fizeti be adók formájában,

ami a második legmagasabb teher Franciaország után.

Miközben a trojka szerint Görögország már megáll a saját lábán, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök megjegyezte: az ország bankjai „zombik”, amelyek nem tudják finanszírozni a gazdaságot. Az emberek nem tudják fizetni a jelzálogot, a vállalkozások becsődölnek, az építkezések leállnak.

A Görög Nemzeti Bank szerint a bedőlő hitelek az összes kihelyezett kölcsön 48 százalékát teszik ki, ami tízszer magasabb, mint az európai átlag – teszi hozzá a Financial Times.

A bankrendszer rendbetétele mellett egy másik fontos feladat a létfontosságú külföldi befektetések bevonzása.

Ezért az ár azonban az elbocsájtásokat megkönnyítő „rugalmasabb” munkakügyi törvénykezés, valamint a cégalapítást és a külföldi vállalatokat csalogató lazább vállalatalapítási szabályok. Nem végeztek még el egy további fontos munkát: várat magára a részletes földhivatali adatbázis létrehozása – uniós illetékesek szerint eddig csak egyharmada áll készen.

Mindeközben a görög polgárok számára csak szerény mértékben javulnak a munkaügyi kilátások, a továbbra is masszív görög adósság visszafizetése évtizedekig tart majd, és sokakban a „mentőcsomag” kemény feltételei azt a benyomást keltik, hogy az ország elvesztette önállóságát.

Az EU viszont azt a tanulságot szűrte le, hogy a görögöknek, íreknek és portugáloknak nyújtott mentőcsomagok és a megkövetelt megszorítások a szükséges rosszat jelentették, de sikeresek voltak. Azért, mert megakadályozták a pénzügyi „járvány” továbbterjedését és így megmentették a közös valutát, az eurót.

Címlapról ajánljuk

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×