eur:
413.94
usd:
396.49
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Damaszkusz, 2018. április 14.A Szíriai Tudományos Kutatóközpont egyik rommá vált épülete Damaszkusz Barzeh kerületében 2018. április 14-én. Hajnalban amerikai, brit és francia harci gépek célzott légicsapásokat hajtottak végre szíriai feltételezett vegyifegyver-raktárak ellen, válaszul az április 7-én a kelet-gútai Dúma városában elkövetett vegyifegyver-támadásra. (MTI/AP/Haszan Ammar)
Nyitókép: Haszan Ammar

Vegyifegyver-támadás Szíriában: csak por volt?

Egy ENSZ-illetékes szerint mégsem valószínű, hogy szerdától vizsgálódhatnak a vegyi fegyverek elterjedését akadályozó nemzetközi szervezet tagjai a szíriai Dúmában, az április eleji feltételezett vegyifegyver-támadás helyszínén. Közben egy brit lapban is vitatják, hogy valóban az történt-e, ami alapján a nyugati koalíció légicsapást indított.

Az előkészítő csoport megérkezett a szíriai Dúma városba, a vegyifegyver-szakértők azonban nem. A Vegyi Fegyverek Betiltását Célzó Nemzetközi Szervezet (OPWC) szakértői a tervekkel ellentétben szerdán nem kezdik meg munkájukat az április eleji, feltételezett vegyifegyver-támadás helyszínén. A szakértők azt vizsgálnák, hogy valóban történt-e atrocitás, és hogy azt mivel követték el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában tapasztalt egyet nem értés miatt azonban

nincsenek feljogosítva arra, hogy megnevezzék az esetleges felelősöket.

Közben olyan beszámolókat is hallani, amelyek kétségbe vonják, hogy valóban tömeges gázmérgezés nyomait kezelhették-e az orvosok azokon a videókon, amelyek bejárták a világot. Ezeken azt lehetett látni, hogy egy dúmai kórházban az ott lévő megrettent embereket gumicsövekből locsolják vízzel.

A szíriai hatóságok szervezésében a kórházban járt Robert Fisk, az Independent című lap veterán közel-keleti tudósítója, aki általában markánsan más véleményt fogalmaz meg, mit a brit média fősodra. Fisk azt mondta, hogy bár a szíriai hadsereg vitte be a városba más riporterek társaságában, egy idő után szabadon járhatta az utcákat. Beszélt a kórházban dolgozó Asszim Rahajbani orvossal, aki elmondta neki:

a videót valóban ott és akkor vették fel, csakhogy szerinte nem gázmérgezés, hanem oxigénhiány miatt fuldoklottak az emberek.

Az orvos szerint a poros alagutakban rejtőző civilek az aznapi szélvihar és bombázások nyomán repkedő törmelék miatt szenvedtek légzési problémák miatt. Amikor a kórházban kezelték őket, állítása szerint a legendás Fehér sisakos mentők egyik tagja

azt kiáltotta, hogy „gáz!”, és az emberek pánikba estek.

Elkezdték egymást vízzel locsolni – tette hozzá.

Fisk megjegyzi, hogy a Fehér sisakosokat részben a brit külügyminisztérium finanszírozza, és hogy ők a Dzsaís el-Iszlám nevű fegyveres csoporttal együtt a szabad elvonulást választották a szíriai és orosz erőkkel kötött alku nyomán, azt követően, hogy a várost visszafoglalták Aszad elnök emberei.

A városban ugyanakkor több ezer lakos maradt, aki nem akart távozni – és a riporter olyanokkal is találkozott, akiknek nem volt világos az állítólagos dúmai támadás és a nyugat büntetőakciója közötti kapcsolat. Mások arról beszéltek, hogy

a Dúma alá valóságos alagútrendszert építő Dzsais fegyveresei kivégzéseket tartottak, és olyanokat öltek meg, akik szerintük túl közel álltak a rezsimhez.

Miközben Fisk beszámolója kétségeket ébreszt, az orosz hadvezetés egyenesen azt állítja, hogy a kormányellenes harcosok tartottak fent vegyifegyver-laboratóriumot a városban. Az állítás az orosz sugárzás-, vegyi- és biológiai védelmi szervezettől (RHBZ) származik. Alekszandr Rogyionov azt állította, hogy klórgáztartályt és más vegyi anyagokat is találtak - a megjegyzéseket azonban a nyugati oldalon minden bizonnyal az orosz propagandakampány részének nevezik majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×