eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Gond van Merkel és Macron tervével: késik az EU reformja

A közel fél éven át tartó németországi koalíciós alkudozás erősen visszavetette az Európai Unió reformfolyamatát: Berlinben most közölték, hogy a francia kormánnyal történt egyeztetés után későbbi időpontra halasztják az EU tervezett reformintézkedéseinek előterjesztését.

A hét közepén hivatalba léphet Angela Merkel sorrendben negyedik kormánya. Szerdán Berlinben a törvényhozás ünnepélyes aktus keretében kancellárrá választja, ezt követően a miniszterjelöltek az államfő rezidenciájára mennek, ahol Frank-Walter Steinmeier felkéri őket tisztségük elfogadására, majd a törvényhozás előtt leteszik hivatali esküjüket.

Ezzel lezárul Németország leghosszabb kormányalakítási erőfeszítése, és hivatalba léphet a nagykoalíció. A közel fél éven át tartó alkudozás azonban erősen visszavetette az Európai Unió reformfolyamatát.

Eredetileg a német kancellár és a francia államfő a hónap végére tervezett uniós-csúcson akarta előterjeszteni az Európai Unió reformját célzó elképzelést, azonban, mint erről a SPIEGEL hírmagazin hétfői számában megbízható forrásokra hivatkozva beszámol, a terv ismertetését későbbi időpontra halasztják, mert egyelőre nincs mit nyilvánosságra hozni.

 

Ennek okát Berlinben azzal magyarázzák, hogy az elmúlt hónapokban a koalíciós tárgyalások miatt egyszerűen nem maradt idő az uniós ügyek egyeztetésére a párizsi kormánnyal. A SPIEGEL idézi a berlini kormány szóvivőjét, aki jelezte, hogy a koalíció hivatalba lépése után megkezdik az EU reformjával kapcsolatos vélemények összehangolását.

Merkel kancellár és Macron elnök még decemberben kilátásba helyezte, hogy a március végén esedékes uniós csúcson részletezni fogják az euró-övezet megújítását célzó tervet. Kiváltképpen Emmanuel Macron szorgalmazza a valutaegység átfogó reformját és ennek keretében az EU bizottságának elnökével, Jean Claude Junckerrel egyetértésben az euró-övezetet alkotó 19 ország számára saját költségvetést sürget, amelyet a térség számára megválasztott pénzügyminiszter ellenőrizne.

Mind Macron, mind pedig Juncker híve egy európai valutaalap létrehozásának is, amelynek feladata a pénzügyi nehézségbe jutott bankok átmeneti kisegítése lenne, esetleges csődjük elkerülésére.

Berlinben ez az elképzelés nem nyert osztatlan támogatást, tudósítók ezzel kapcsolatban ismét a két-sebességű Uniót emlegetik, egyesek pedig utalnak arra is, hogy a francia elnök számára komoly csapást jelent terv előterjesztésének halogatása.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×