Erős legitimitással rendelkezik Francois Fillon, a jobb- és a jobbközép pártok immár hivatalos államfőjelöltje, akinek az előválasztások második fordulóján a szavazatok 66,5 százalékát sikerült megszereznie, 33 százalékkal verve rá a média és a politikai elemzők túlnyomó része által még két hete fő esélyesnek tartott Alain Juppére.

A második fordulón 4,5 millió szavazó voksolt, közel félmillióval több, mint az első fordulón.

A jelenlegi francia belpolitikai állapotok alapján az mindenesetre máris megkockáztatható: Franciaország következő köztársasági elnökét nagy valószínűséggel Francois Fillonnak fogják hívni. Ennek magyarázata meglehetősen egyszerű: a jelenleg a franciák mindössze 11 százalékának a bizalmát élvező Francois Hollande államfő katasztrofális politikájának eredményeként a francia baloldal romokban hever, a szocialista párt vezetése pedig teljesen hiteltelenné vált.

A legtöbb elemző kizártnak tartja, hogy Hollande még egy mandátumot megnyerjen, sőt, az is kétséges szerintük, hogy egyáltalán elindul-e a jövő évi elnökválasztásokon. Márpedig rajta kívül egyelőre nem látható a mérsékelt baloldalon olyan politikus, aki képes lenne hiteles módon megszólítani a baloldali választókat.

Francois Fillon jelöltsége a szélsőjobboldali Nemzeti Front számára is óriási kihívás, hiszen a konzervatív értékeket valló, a biztonság, a rend, a nemzet iránti lojalitás fontosságát hangsúlyozó volt miniszterelnök visszacsábíthatja azokat a csalódott szavazókat, akik az elmúlt években a multikulturális társadalmi modellt erőltető politikai elit elleni tiltakozásul Marine Le Penék felé fordultak.

Francois Fillon vasárnapi győzelme más ígéretet is hordoz. Egyrészt a józan ész győzelmét az ideológiai politizálás fölött, másrészt karakteréből adódóan esetleges államfővé választása a franciák által tiszta szívből utált arrogáns, másoknak állandóan morális leckéket osztogató vezetői stílus végét is fogja jelenteni.