A brit fővárosban eddig hét magyarnak volt emléktáblája, Vajda Cecília zenepedagógusé, kóruskarnagyé a nyolcadik.

Liszt Ferencre magánkezdeményezésből állított márványlap emlékezik, a többi vagy a British Heritage, vagy a City of Westminster által elhelyezett, kerek kerámia korong. Ilyen jelöli például Kossuth Lajos és Bartók Béla hajdani londoni szálláshelyét, valamint a brit állampolgárokká lett Nobel-díjas Gábor Dénes és a filmproducer Sir Korda Sándor egykori lakását. Westmister kerület többek közt olyan hírneves lakóinak állított táblát, mint Winston Churchill vagy a zeneszerző Benjamin Britten.

Az idő tájt, amikor Lord Yehudi Menuhin zeneiskolát alapított Londonban kiemelkedő tehetségű fiataloknak, híre kelt a magyar Kodály-féle zenepadagógiai módszer eredményességének. Menuhin 1966-ban kérte Kodály Zoltánt, hogy küldjön Budapestről tanárt az iskolájába. Kodály Vajda Cecíliát, a Magyar Rádió kórusának vezető karnagyát, a Zeneakadémia tanárát szemelte ki, de a pártállami bürokrácia egy teljes évig halasztgatta a kiutazási engedély megadását.

Vajda Cecília végül megérkezett, a Kodály-módszer angliai apostola lett, de a kórusvezényléssel sem hagyott fel, a BBC Kórus meghívott karnagya volt, az együttessel hat hanglemezt készített. A magyar zeneművész, aki 2009-ben, 86 éves korában halt meg, azt tekintette legnagyobb tettének, hogy sikerült megalakítania a nagy-britanniai Kodály társaságot. Ennek jutalmául élete utolsó évében kapta meg a magyar Bartók-Pásztory-díjat.

Hajdani lakóhelyén, a londoni Hallam Streeten ezentúl a polgármester és a magyar nagykövet által közösen felavatott emléktábla hirdeti, hogy Vajda Cecília nem élt és munkálkodott hiába.