A 90-es évek csecsenföldi háborúi után nincs hiány olyanokban, akik ismét Oroszország ellen harcolnának - írja Shaun Walker Guardian - tudósító, aki Kelet-Ukrajnában és Groznijban, a csecsen fővárosban is megfordult.

Ezzel magyarázható, hogy több száz csecsen fogott fegyvert az ukrán kormányerők oldalán. Honfitársaik azonban megtalálhatók a másik oldalon is.

"Nem haragudhatok Oroszországra egész életemben" - mondta Apti Bolothanov, a nemes egyszerűséggel csak "Halálbrigádnak" nevezett egység 36 éves parancsnoka. A Halálbrigád jobbára csecsen harcosai Ramzan Kadírov csecsen elnök hívei, aki pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök híve.

Moszkva tagadja, hogy háborút folytatna Ukrajna ellen, de elismeri, hogy állampolgárai - így a Kadirovhoz hű csecsenek is - "önkéntesként" csatlakozhattak az ukrán központi kormány ellen harcoló, Moszkva-párti lázadókhoz.

Bolothanov azt mondta, hogy emberei is részt vettek a donyecki reptérért hónapokon át folyt brutális csatában, mielőtt hazatértek volna. "Készek visszajönni, amikor szükség lesz rájuk" - tette hozzá.

A Guardian szerint Moszkva a "Csecsen-modell" alapján képzeli el a jelentős részben orosz ajkú Kelet-Ukrajna jövőjét és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezt többször is ukrán kollégája, Pavlo Klimkin értésére adta.

Moszkva úgy oldotta meg a csecsen problémát, hogy Kadirovot tette meg szinte teljhatalmú vezetőnek és hatalmas pénzösszegeket utalt át neki a köztársaság újjáépítésére.
A Guardian ugyanakkor azt is kiderítette, hogy a Halálbrigád tagjait részben a személyes bosszúvágy vitte Kelet-Ukrajnába. A másik oldalon harcolt Isza Munajev volt csecsenföldi parancsnok, aki előbb Dániába menekült, majd Ukrajnába utazott és létrehozta az ukrán kormányerőket támogató Dzsohar Dudajev csecsen egységet. Dzsohar Dudajev néhai csecsen elnök volt az Oroszország ellen a 90-es években indult első függetlenségi háború vezetője.

Munajev februárban vesztette életét az úgynevezett Debalcevei-katlanban folyt csatában. Helyét a Nagy-Britanniában tanult Adam Oszmajev vette át, aki éveken át ült börtönben, amiért a vád szerint merényletet tervezett Putyin orosz elnök ellen.

Oszmajevet egy fejkendős és egyenruháján ukrán zászlót viselő csecsen nő társaságában kapta lencsevégre a Guardian Kijevben.
Oszmajev azt mondta: reméli, hogy az ukrán kormány hivatalosan is megengedi, hogy külföldiek harcoljanak a hadsereg soraiban. Ezzel Szíriából Ukrajnába lehetne csábítani a csecsen harcosokat, aki "kétségbeesésükben mennek külföldre... sokakat nem az ideológia hajt, de ott agymosásnak vetik alá őket" - mondta.

Egy másik csecsen azt mondta: megpróbálja eltántorítani honfitársait attól, hogy Szíriába menjenek és az Iszlám Állam oldalára álljanak. Miért harcolnak az ISIS oldalán a kurdok ellen, akik soha nem vétettek nekünk semmit? Az nem egy csecsen háború. De ha itt, Ukrajnában legyőzzük Oroszországot, akkor közelebb kerülünk hazánk felszabadításához" - mondta.

A Guardian tudósítója találkozott egy jóval radikálisabb, iszlamista nézeteket valló egység, a Manszúr sejk hadosztály parancsnokával is. Érdekes módon a csecsen egység a Jobboldali Szektor nevű ukrán nacionalista félkatonai szervezet bázisát használja. A magát csak "Muszlimnak" nevező parancsnok a korábban Oroszországban elkövetett terrortámadásokról szólva azt mondta: nem tartja jó ötletnek, hogy polgári lakosokat öljenek meg, de szerinte "más módon nem figyeltek volna oda rájuk".