A kulturális ügyekkel megbízott államminiszter Berlinben tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy szó sincs műkincsek álcázott kisajátításáról, hanem csupán arról, hogy az eddigi törvényt az Európai Unió vonatkozó intézkedéseinek szellemében fogalmazzák át.

Monika Grütters utalt arra is, hogy a tervezetet az érintett minisztériumok véleményének kikérése után közzéteszik az interneten, hogy a 87 paragrafusból álló szöveggel kapcsolatban lehetőséget biztosítsanak állásfoglalásra az illetékes szakegyesületek számára.
Az államminiszter kifejtette, hogy a törvénytervezet nyilvánosságra hozatalát célzó szinte példa nélküli lépéssel a hirtelen kirobbant vitát a tárgyilagosság medrébe szeretné terelni.

Az állami bajor rádió értesülése szerint a közgyűjteményekben kölcsönszerződéssel elhelyezett, és 50 ezer eurót meghaladó értékű műtárgyak öt év után védetté válnak, és így szigorú forgalmi korlátozás alá esnek. Az ilyen műtárgyak külföldi értékesítéséről a tulajdonos nem dönthet önállóan, hanem engedélyt kell kérnie egy bizottságtól, amely igen széles körű jogosítványokkal rendelkezik. Például amennyiben a tulajdonos nem ad felvilágosítást a műtárgy eredetéről, a testület akár házkutatást is elrendelhet.

A kortárs német képzőművészet legismertebb alakja, Gerhard Richter az alkotó szabadság korlátozását vetette a kormány szemére, a zömében fejetetejére állított festményeivel elhíresült Georg Baselitz pedig bejelentette, hogy visszaveszi a közgyűjteményeknek kölcsönzött képeit. A világhírű Max Beckmann unokája is hasonló lépést fontolgat, a legismertebb német műkereskedő, Konrad Bernheimer pedig úgy vélte, a tervezett törvény súlyos csapást mérhet a német műtárgypiacra.