Infostart.hu
eur:
390.78
usd:
340.14
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Kárt okoztak a fogyasztóknak az olajcégek?

Közösen manipulálta-e az olajárakat a Shell, a BP és a Statoil? - ezt vizsgálja az EU, miután ellenőrzést tartott a három nagy olajcégnél, egy negyediktől pedig adatokat kértek be. Az ügy hasonlíthat az úgynevezett Libor-árfolyam botrányra, amelyben nagybankok voltak érintettek.

A Shellnél, a BP-nél és a Statoilnál is jártak az ellenőrök, az olasz ENI-től pedig adatokat kért be Brüsszel, bár irodáiban nem tartottak házkutatást. Mindez annak az EU-vizsgálatnak a része, amely azt igyekszik kideríteni: közösen torzították-e el a nagyvállalatok az olajárképzésben használt alapárat - hasonlóan ahhoz, ahogy egyes nagybankok az egymás felé való hitelezésénél és közvetve a fogyasztók számára is fontos Libor-kamat mutatójával tették.

A francia Total energiacég kereskedelmi ága - amely nem része a vizsgálatnak - még augusztusban arra figyelmeztette a nemzetközi szabályozószerveket, hogy a fontos olajtermékek becsült ára évente többször is eltér attól, amit a piacon tapasztalnak.

A becsült árat az erre szakosodott ügynökségek értékelik ki és publikálják, és az olyan fontos szerepet játszik a nemzetközi energiakereskedelemben, hogy még a lakossági energiaszámlákra is kihat.

Londonban ellenőrzést tartottak az árak becslésével foglalkozó, amerikai érdekeltségű Platts irodáiban, de az tagadta, hogy bármilyen kartellezésben részt vett volna. A Platts az energiacégek, brókerek, kereskedőházak és bankok licitjei és tranzakciói alapján becsüli meg a napi olajárat.

Az Európai Bizottság úgy fogalmazott, hogy "egyes cégek egymással együttműködve valótlan árakat továbbíthattak az árbecselő ügynökségeknek, hogy így manipulálják a kereskedést". Emellett ezek a cégek "megakadályozták, hogy más vállalatok részt vegyenek az árbecslési folyamatban".

A nemzetközi szabályozószerveket összefogó Iosco-csoport tavaly már az olajpiac árképzésének kemény szabályozását sürgette, de végül elállt az ötlettől.

Az Európai Bizottság szerint hordónként csak néhány centtel térhetett el az ár a viszonyítási alapként meghatározott ártól, de még az ilyen kis eltérés is "kárt okozhat a fogyasztóknak".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×