Infostart.hu
eur:
390.78
usd:
340.14
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Szlovénia kiárusítással kerülné el a mentőcsomagot

Egykor sikersztori volt, most pénzügyi szuverenitásáért harcol. Szlovénia drámai intézkedéseket jelentett be, amelyekkel el akarja kerülni a nemzetközi mentőcsomagot. Az erről szóló tervet pénteken kapja meg Brüsszel.

A szlovén kormány radikális lépésekre szánta el magát azért, hogy ne jusson Görögország, Portugália, Írország és Ciprus sorsára.

15 állami vállalatot privatizálnak és megemelik az áfát. A pénzügyi stabilitáshoz szükséges kiadáscsökkentést azonban elhalasztották. Alenka Bratusek miniszterelnök és Uros Cufer pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján azt sem árulta el, hogy milyen menetrend szerint hajtják végre a privatizációt.

A magánosítás részeként eladják az ország második legnagyobb bankját, a legnagyobb telekommunikációs céget és a nemzeti légitársaságot, az Adria Airwayst. Egyelőre az sem publikus, hogy a szlovén kormány mennyi pénzre számít belőlük.

A Szlovénia által az elmúlt években bejárt út sokakat meglephet. Az ex jugoszláv köztársaság a kelet-európai térségből elsőként, 2007-ben lett az euróövezet tagja, és akkor még a régió leggyorsabban növekvő gazdasága volt.

A gépkocsi-, háztartásigép- és gyógyszerexport olyan jövedelmező volt, hogy az egymást követő kormányok inkább nem foglalkoztak az állami vagyon eladásával, és a szociális ellátórendszer, valamint a merev munkaerőpiac reformjával - jegyzi meg a Reuters.

A globális hitelválság miatt azonban Szlovénia exportja visszaesett, egyre-másra kezdtek el bedőlni a hitelek és felmentek a kamatok. Napvilágra került a politikusok és üzletemberek közötti "urambátyám rendszer" is, aminek az volt az eredménye, hogy olyan jó politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók is hitelekhez jutottak, akik nem tudták azokat visszafizetni.

Szlovéniának most szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat, és új forrásokat kell találnia. Július 1-től ezért 20-ról 22 százalékra emelik az áfát, ami a miniszterelnökasszony szerint elég lesz arra, hogy elkerüljék a nemzetközi mentőcsomagot.

A tervet péntektől az Európai Bizottság véleményezheti. Az EU egyre jobban aggódik, hogy megvan-e a politikai akarat Szlovéniában a reformhoz, ahol a gazdaság felét az állam ellenőrzi, és ahol a bankok 7 milliárd euró behajthatatlan hitelt halmoztak fel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×