Infostart.hu
eur:
390.2
usd:
339.11
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta

Mit akarnak a britek?

A legújabb brit közvélemény-felmérés szerint erősödik a kormányzó Konzervatív Párt támogatása az Európai Unió központosító politikájával szembeni határozott kiállás, valamint a bevándorlás korlátozására vonatkozó tervek következtében. A brit recesszió és a szükségintézkedések miatt jelenleg az ellenzék népszerűbb a választók körében, de előnye nyolc pontra csökkent.

A brit választók jelentős százaléka utasítja el az Európai Unió beavatkozását az ország gazdasági- és belpolitikájába, helyteleníti a túlzott mértékű bevándorlást, és támogatja, hogy a szociális támogatásban részesülők jogosultságát bizonyos területeken szigorúbban vizsgálják felül.

Ez az a réteg, amely e három politikai tényező vonatkozásában a Konzervatív Párt felé tekint, és ha azt tapasztalja, hogy David Cameron miniszterelnök kitart az elvei mellett, akkor hajlandó szavazataival támogatni. Ezzel a konzervatívok a jelenleg 8 százalékos támogatást élvező Ukip párttól is szavazatokat hódíthatnak el, amelynek nincs más politikája, minthogy Nagy-Britannia függetlenségét meg kell őrizni.

A Guardian napilap megrendelésére végrehajtott felmérés szerint 69 százalék állítja 24 százalék ellenében, hogy a Konzervatív Pártot az teszi vonzóvá, ha a hagyományos család-kultúra fennmaradása mellett áll ki, annak ellenére, hogy az egyneműek jogilag rendezett párviszonya immár elfogadott.

Egy héttel az új költségvetés beterjesztése előtt a tartós recesszió különösen égető probléma Nagy-Britanniában. David Cameron miniszterelnök folytatni akarja a megszorítások politikáját, a legtöbb megkérdezett viszont az erőteljesebb beruházás-ösztönzést tartja célravezetőnek.

Arra a kérdésre, hogy "Fog-e a fiatal nemzedék idővel nagyobb anyagi jólétet élvezni, mint amilyet a szülei generációja élvezett?" 54 százalék válaszolt nemmel, 39 százalék igennel. A britek többsége tehát elég borúlátó a szigetország gazdasági kilátásait illetően.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×