Egészen péntekig úgy volt, hogy magánkézbe kerül a legtöbbet használt török autópályák és hidak üzemeltetése. Az erről szóló 5,7 milliárd dolláros tendert a legnagyobb török vállalat, a Koc Holding egy helyi partnere és a maláj UEM Group Berhad befektetési alap nyerte el.

Ezek a cégek 25 éves koncessziót kaptak volna 2 híd és több fizetős autópálya, így az Ázsiát Európával összekötő Fatih Mehmet Szultán és a Boszporusz híd, valamint az Edirne-Isztambul-Ankara autópálya működtetésére.

A Török Legfelsőbb Privatizációs Tanács azonban - élén Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökkel - úgy döntött, hogy leállítja az eladást, mert túl alacsonynak találta az 5,7 milliárd dolláros vételárat az éves bevételhez képest.

A török-maláj konzorcium még decemberben nyerte meg a tendert, de Erdogan már értésre adta nemtetszését. "Sokkal több pénzre számítottunk" - mondta szombaton.

Ez lett volna a török történelem második legnagyobb privatizációja a Türk Telecom 2005-ös részleges privatizációja óta. Akkor több mint 6,5 milliárd dollárért adták el a távközlési cég 55 százalékát.

Erdogan a mostani tender törléséről azt mondta, hogy külön csomagokra bonthatják az eddig együtt kínált autópályákat, illetve hidakat, és inkább tőzsdére vihetik azokat, hogy a polgárok is részt szerezhessenek belőlük. Az ügylet leállításával közel 7 milliárd dolláros várt bevételtől esett el a török államkassza.

A Financial Times megjegyzi: egyes befektetők ezek után meggondolhatják, hogy induljanak-e török állami tendereken.

"A hír bizonyosan negatív jelzés a török privatizációs program kiszámíthatóságáról és a jogi környezet biztonságáról" - mondta az újságnak Sinan Ulgen, a Carnegie Europe kutatóintézet képviselője.

A bejelentés érzékeny pillanatban történt - teszi hozzá a gazdasági lap -, mert a török kormány azt tervezi, hogy májusban tendert ír ki a világ egyik legnagyobb repülőterének építésére, valamint több más nagy infrastrukturális projektre is.