Infostart.hu
eur:
373.36
usd:
340.5
bux:
139574.77
2026. november 20. péntek Jolán

Meghiúsul a török történelem második legnagyobb privatizációja

Tőzsdére vihetik a leggyakrabban használt török autópályákat és hidakat, azt követően, hogy a török kormány a hétvége előtt leállította azok közel 6 milliárd dolláros eladását. Mindez bizonytalanságot kelthet az állami tenderekre jelentkező befektetők körében.

Egészen péntekig úgy volt, hogy magánkézbe kerül a legtöbbet használt török autópályák és hidak üzemeltetése. Az erről szóló 5,7 milliárd dolláros tendert a legnagyobb török vállalat, a Koc Holding egy helyi partnere és a maláj UEM Group Berhad befektetési alap nyerte el.

Ezek a cégek 25 éves koncessziót kaptak volna 2 híd és több fizetős autópálya, így az Ázsiát Európával összekötő Fatih Mehmet Szultán és a Boszporusz híd, valamint az Edirne-Isztambul-Ankara autópálya működtetésére.

A Török Legfelsőbb Privatizációs Tanács azonban - élén Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökkel - úgy döntött, hogy leállítja az eladást, mert túl alacsonynak találta az 5,7 milliárd dolláros vételárat az éves bevételhez képest.

A török-maláj konzorcium még decemberben nyerte meg a tendert, de Erdogan már értésre adta nemtetszését. "Sokkal több pénzre számítottunk" - mondta szombaton.

Ez lett volna a török történelem második legnagyobb privatizációja a Türk Telecom 2005-ös részleges privatizációja óta. Akkor több mint 6,5 milliárd dollárért adták el a távközlési cég 55 százalékát.

Erdogan a mostani tender törléséről azt mondta, hogy külön csomagokra bonthatják az eddig együtt kínált autópályákat, illetve hidakat, és inkább tőzsdére vihetik azokat, hogy a polgárok is részt szerezhessenek belőlük. Az ügylet leállításával közel 7 milliárd dolláros várt bevételtől esett el a török államkassza.

A Financial Times megjegyzi: egyes befektetők ezek után meggondolhatják, hogy induljanak-e török állami tendereken.

"A hír bizonyosan negatív jelzés a török privatizációs program kiszámíthatóságáról és a jogi környezet biztonságáról" - mondta az újságnak Sinan Ulgen, a Carnegie Europe kutatóintézet képviselője.

A bejelentés érzékeny pillanatban történt - teszi hozzá a gazdasági lap -, mert a török kormány azt tervezi, hogy májusban tendert ír ki a világ egyik legnagyobb repülőterének építésére, valamint több más nagy infrastrukturális projektre is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×