A kínai és az amerikai elnök két és félórás tárgyalása után a két ország között erősödő szálakra és együttműködésre próbálta helyezni a hangsúlyt, de szóltak a problémákról is. Hasonlóan aggódnak a gazdaság, a klímaváltozás, az energiaellátás miatt, és néhány dologban egyetértenek az iráni és észak-koreai atomprogram megközelítésében is.
Kína viszont sérelmezte, hogy az Egyesült Államok büntetővámot vet ki a kínai gumi- és acélipari termékekre, miközben Obama arra emlékeztette vendéglátóját: az emberi jogok egyetemesek, és mindenkire vonatkoznak.
Az Egyesült Államok azért kampányol, hogy Kína engedje erősödni valutáját, a jüant, mert ezzel "kiegyensúlyozottabbá" válik a kereskedelem. Azt, hogy a jüan árfolyama mennyire kihat a nemzetközi gazdaságra, jól példázza, hogy a Nemzetközi Valutalap vezérigazgatója is a kínai pénz megerősödését akarja.
Peking kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Iránnal, és úgy tűnik, kevésbé hajlik arra, hogy az ENSZ szankciókkal akadályozza meg a fegyverkezésre is felhasználható, magasan dúsított urán előállítását az iszlám köztársaságban.
Kína emellett figyelmeztette az Egyesült Államokat: tartsa tiszteletben "alapérdekeit", azaz ne álljon ki Tajvan és a dalai láma mellett. Ezekben a kérdésekben azonban Washington nem fog engedni.
A nézetkülönbségek ellenére az Obama-vizit egyben médiaesemény is Kínában. Hétfőn este pazar banketten látták vendégül az amerikai elnököt, aki a nagy falhoz is ellátogatott és Peking nevezetességeivel, így a Tiltott Város néven ismert császári negyeddel is megismerkedett.
Egy nappal korábban Obama sanghaji diákok előtt sürgette a cenzúra korlátozását - Kína hatalmas apparátussal szűri meg azt az interne tartalmat, amihez polgárai hozzájuthatnak. Magát az elnököt is cenzúrázták azonban: a fórum online változatát megszerkesztették, tévéfelvételeket pedig csak egy regionális adó mutatott róla.
A klímaváltozás kérdésében Obama úgy tárgyalt, hogy két tűz között érzi magát: egyrészt az amerikai Szenátus sem fogadta még el klímacsomagját, másrészt Kína is a gazdag országoktól várja, hogy a legtöbbet tegyék a probléma kezeléséért. Ezért azt mondta: a koppenhágai klímacsúcson nem politikai nyilatkozat kell, hanem olyan egyezmény, amelynek végrehajtásában azonnal bele lehet kezdeni.