A Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont egy friss felmérésben többek között azt vizsgálta, vajon a béremelések hatására bekövetkezett-e a trendforduló a pályaelhagyást tekintve, és többen jelentkeznek-e tanári szakra.
„Mind a kettőre pozitív a válasz. Az látszik, hogy a 2024 és és 2025 januárjában bevezetett jelentős béremelések összességében
- jelentősen növelték a pályán maradók arányát
- és azok számát is, akik pedagógusként képzelik el a jövőjüket, tehát a hallgatói létszám is növekedett”
– közölte az InfoRádió megkeresésére a kutatóintézet ügyvezetője, Balás Gábor.
Hogy a pozitív változásban a béremelésen kívül másnak is szerepe volt-e, arra is egyértelmű választ adott: nagyon sok tényezőt vizsgáltak a kérdőíves felmérés során, az összes tanár válaszolhatott, 15 ezren éltek is a lehetőséggel, a válaszokból pedig kitűnik, hogy
a teljesítményértékelési rendszer „nem volt annyira népszerű”,
ami érthető, a bérrendezés népszerűségével nem is könnyű versenyezni.
A tanárok észlelése szerinte jól látszik, most már nagyobb megbecsültséget éreznek, legfőképp anyagi téren, ez tükrözheti vissza a társadalom megbecsülését is.
A helyzet fenntarthatóságáról Balás Gábor elmondta, az előző kormány vállalásán, a folyamatos béremelésen múlik az uniós operatív programok pénze is; ismert, a tanárbéremelés egy része EU-forrásokból történik.
Az európai uniós vállalás alapján az átlagos tanárbérnek a diplomás átlagbér 80 százalékát minimum el kell érnie.
Az persze kérdés marad, hogy az egyszeri pozitív ösztönző hatás később is fennmarad-e, de ezt egy egyetlen időpontban végzett mérés nem derítheti ki, pár év múlva meg kell majd ismételni; ami igen valószínű, hogy a fizetés növekedése alapvető lakhatási problémákat kellene, hogy segítsen megoldani, ám ez nem is csak a tanárokra igaz a pályakezdők körében.
A felmérés során fel lehetett vetni további igényeket, amelyek segíthetnének a pályán maradásban.
- A szabad szavas válasz lehetőségével élők közül sokan szeretnék, hogy a szülőkkel folytatott „küzdelemben” valamilyen módon segítse őket az oktatási kormányzat, akár a masszívan küzdő szülői közösséggel szemben is; a nyilatkozók még mindig olykor erősen eszköztelennek érzik magukat, amikor erős szülői elvárásokkal szembesülnek.
- Ami még a pedagógusok számára igény, hogy alapvetően az adminisztratív terheik csökkenjenek, sok mindent kell megcsinálniuk, ami egyáltalán nem tartozik a pedagógiai tevékenységbe.
A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.





