Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Sikeresen záródott a SpaceX vállalat Starship új generációs rakétájának a tesztrepülése pénteken.
Nyitókép: SpaceX/X

Egy lépéssel közelebb a sci-fihez: így teljesített Elon Musk óriásrakétája – videó

Sikeresen záródott a SpaceX vállalat Starship új generációs rakétájának a tesztrepülése pénteken.

A 13. tesztküldetés részeként rövid időre szuborbitális pályára állították az első 20 továbbfejlesztett Starlink V3 internetes műholdat is, egy sokkal erősebb, nagyobb sávszélességgel és internetsebességgel rendelkező változatot. Ezek rövid időre csatlakoztak a SpaceX meglévő, mintegy tízezer Föld körül keringő műholdból álló hálózatához. Ezután a terveknek megfelelően követték az űrhajót a Föld légkörébe, és elégtek.

A visszatérés során a nagyjából 14 emelet magas hajó, mielőtt az Indiai-óceánba zuhant, újraindította fedélzeti motorjait, hogy talpra álljon azt szimulálva, hogyan kellene visszatérnie a szárazföldre Texasban egy valódi küldetés során.

A szakértők sikerként könyvelték el, hogy a Starship hővédő pajzsán a visszatéréskor minimális kár volt megfigyelhető. Ez javulás a korábbi tesztekhez képest. Elon Musk űrvállalata olyan külső pajzsot próbál létrehozni, amelyet a használat után csak minimálisan vagy egyáltalán nem kell felújítani, így az űrhajó gyakorlatilag a repülőgépekhez hasonlóan rutinszerűen repüljön és térjen vissza.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×