Az üvegházhatású gázok kibocsátása évről-évre növekszik. Sőt vannak országok, ahol ez már hatványozottan fordul elő. Ezek közé tartozik a négy legnagyobb szennyező, az USA, Kína, India és Oroszország. A szakértő azt mondta: a klímamodellek alapján látni, hogy biztosan nem lehet másfél Celsius-fok alatt tartani a hőmérsékletemelkedést. Mi több, már 2 Celsius fok alatt sem, és még ennek a határnak az átlépése is körülbelül két évtizeddel előrébb tolódott.

„Eddig úgy láttuk, hogy 2070 után valósulhatnak meg a legpesszimistább forgatókönyvek, viszont most már inkább 2050 után várható ezek bekövetkezte”

– fogalmazott. Egyetlen olyan régió van a világon, ahol kisebb-nagyobb sikereket értünk el az ambiciózus klímapolitikával, ez pedig az Európai Unió. Ráadásul Magyarország a top 10 országhoz tartozik – mondta Kovács Erik, de sajnálkozva tette hozzá, hogy mi kevesek vagyunk, hiszen az unió 6,8 százalékos kibocsátásából Magyarország csak 0,1 százalékkal részesedik. A többi, körülbelül 93-94 százalékért nem mi vagyunk a felelősek. Így aztán mi hiába is próbálkozunk, egyedül nem sok hatásunk van a globális klímarendszerre.

A november 10-e és 21-e között tartott COP30-at a brazíliai Belémben rendezték, ami már önmagában is vitákat váltott ki. Kovács Erik úgy fogalmazott, hogy a konferencia ígéretek és ellentmondások sokasága. Egyrészt azért, mert a helyszín, Belém a bűnözés szempontjából a világ hetedik vagy nyolcadik legveszélyesebb városa. Egy rendkívül kis település Brazília legszegényebb régiójában, amit ennek ellenére az Amazonas kapujának is neveznek.

Másrészt a konferencia előkészítése közben több ezer hektárnyi fát vágtak ki, vagyis nem biztos, hogy meglesz a hosszú távú környezeti, illetve társadalmi haszna az idei konferenciának – vélekedett az MCC vezető kutatója. Kovács Erik azt hangoztatta:

a világ minden országát figyelmeztetni kell arra, hogy mindenképpen alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz.

Emellett meg kell próbálni rávenni a lehető legtöbb államot arra, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez pedig mérsékelni kellene a fosszilis energiafelhasználást is. Ez volt a konferencia talán két legfontosabb célja – közölte a klíma szakértő.

Arra is emlékeztetett, hogy 2009 óta már a fejlett országok többször is felajánlottak több százmilliárd dollár támogatást a fejlődő országoknak. Sajnos azonban ezeknek a jelentős részét – különösen Afrikában – nem arra használták fel, amire kapták. A pénzek eltűntek a korrupció miatt, semmi nem valósult meg a klímavédelmi elképzelésekből. MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója elmondta, hogy ezért most nagyon szigorú ambiciózus tervekkel szeretnének előállni a fejlett országok.

Viszont ezek megvalósítását jelentősen akadályozza az, hogy az Egyesült Államok új vezetése kilépett a párizsi klímaegyezményből.

„Az Egyesült Államok nélkül kell megoldani ezeket a problémákat. Érdekesség ebből a szempontból, hogy Kína előtérbe akarja helyezni magát. Ezért jóval szigorúbb klímapolitikákat akar a következő években folytatni és arra törekszik, hogy átvegye az Egyesült Államok helyét a klímaváltozás elleni küzdelemben” – nyilatkozta Kovács Erik az InfoRádióban.