Igazán esztétikus és látványos csillagászati jelenséggel indul a naptári ősz, ugyanis szeptember első és második napján a Vénusz bolygó együttállásba kerül a Méhkas nevű csillaghalmazzal. Érdemes lesz kémlelni az eget hétfőn és kedden, mert legközelebb csak 2026 júniusában lesz hasonló együttállás. Vizi Róbert, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádióban azt mondta, a Méhkas az egyik legfényesebb csillaghalmaz az égbolton, amely 607 fényévre található a Földtől. Ezzel az egyik legközelebbi csillaghalmaz a bolygónkhoz. Nagyjából ezer csillagot tartalmaz, a korát pedig 600 millió évre becsülik a csillagászok. Kiemelte, hogy a Vénusz a Naprendszer legfényesebb bolygója, és a jövő hét elején vele lesz majd együttállásban a Méhkas.
A csillagász azt tanácsolja a különleges égi jelenségek kedvelőinek, hogy
hétfőn hajnalban már 4.20 körül kezdjék az észlelést, ugyanis nem élvezhetik sokáig a szép látványt.
Ennek oka, hogy a felkelő nap fénysugarai 4.45 körül egyre fényesebbé teszik az égi hátteret, majd 5.10 körül, nem sokkal napkelte előtt már nem lesz látható a csillaghalmaz. Kedden pedig 4.30 lesz a legideálisabb időpont az égbolt kémlelésére, akkor is a keleti égbolt felé kell tekinteni, mint hétfőn. Ebben az irányban ugyanis az együttállás 10 fokkal lesz a horizont felett a Rák csillagképben. Mivel nagyon alacsonyan lesznek, Vizi Róbert azt ajánlja, hogy a tiszta, kitakarásmentes keleti horizontot keressük.
Felhívta a figyelmet, hogy az égi páros közül csak a Vénuszt lehet majd szabad szemmel látni, a bolygót viszont könnyen észre lehet venni, mivel egy nagyon fényes, fehéren ragyogó csillaghoz fog hasonlítani a jövő hét elején, amit nem nagyon lehet mással összetéveszteni. Egy binokulár vagy egy kis nagyítású távcső segítségével egy látómezőben észlelhetjük a ragyogó bolygót és a csillaghalmaz színes csillagait. A csillagász hozzátette: ha a kézi vagy a csillagászati távcsövünket a Vénusz felé irányítjuk az említett időpontokban, akkor azt fogjuk látni, hogy tőle balra felfelé lesznek a Méhkas-halmaz csillagai.
Kedden hajnalban annyi eltérés várható, hogy egyértelműen a Vénusz felett helyezkedik majd el a Méhkas. Nemcsak az égi párost lesz érdemes megfigyelni, hanem magát a csillaghalmazt is, ugyanis nagyjából egy tucatnyi csillagot láthatunk benne egy csillagászati távcsővel. Egy kisebb méretű csillagászati távcsővel és százszoros nagyításon jól látható lesz a Vénusz 84 százalékos korongja. A csillaghalmaz észleléséhez minél kisebb nagyítást érdemes használni. A csillaghalmaz látszó átmérője 118 ívperc, amely csaknem négy holdátmérőnek felel meg az égen. A nagy mérete miatt elképzelhető, hogy az egész nyílthalmaz nem fog beleférni a látómezőnkbe, azonban így is megcsodálhatjuk a kék és narancs színű csillagait.
Kedden a Vénusztól lefelé 13 ívperce lesz látható a Déli Szamár (Asellus Australis) nevű csillag, amelynek fényessége 3,9 magnitúdó, és a Földtől 137 fényévre található. A színe vöröses-narancsos, mivel a felszíni hőmérséklete több mint 4300 Celsius-fok. Az óriáscsillag státuszt nem véletlenül kapta, mivel az átmérőjét nyolcmillió kilométerre becsülik. Binokulárral egy látómezőben láthatjuk a fehéren tündöklő Vénuszt és az alatta lévő narancssárga óriáscsillagot. Továbbá az Esthajnalcsillagtól felfelé 1,3 fokkal lesz megfigyelhető a Méhkas nyílthalmaz, benne a különféle színű csillagok.
Vizi Róbert elmondta: a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó hajnali programot szervez hétfőn és kedden, így akik fel tudnak kelni ennyire korán, azok a helyszínen a legjobb távcsövekkel tekinthetik meg az égi párost.




