Antibiotikum nem varázsszer, hanem célzott eszköz, amit akkor kell bevetni, ha valóban indokolt. Ha félbehagyjuk a kúrát, ha az otthon megmaradt gyógyszereket találomra használjuk, ha emberi antibiotikumot állatorvosi utasítás nélkül adunk állatnak, vagy ha a haszonállatoknak rutinszerűen, megelőzésként adagolunk gyógyszert, az mind-mind azt eredményezheti, hogy a kórokozó nem pusztul el, hanem megtanul védekezni a gyógyszer ellen. Az evolúció hatóerejét kihasználva rezisztenssé válik. Ez az antimikrobiális rezisztencia azt jelenti, hogy a baktériumok egyre nagyobb része nem reagál már az antibiotikumokra – figyelmeztetett az Állatorvostudományi Egyetem.

Az intézmény kutatói az úgynevezett "egy egészség" elv mentén arra figyelmeztetnek: nem választhatjuk külön, hogyan bánunk az antibiotikumokkal a sertésfarmokon, a rendelőkben vagy otthon. Ugyanazokról a hatóanyagokról van szó és ugyanaz a körforgás viszi őket egyik szereplőtől a másikig.

"A WHO az öt legfontosabb egészségügyi kihívás közé sorolja az antibiotikum-rezisztenciát világszerte, és 30 éven belül a jelenlegi predikciók alapján ez lesz a vezető halálok"

– figyelmeztetett Jerzsele Ákos, az Állatorvostudományi Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék vezetője.

Az antibiotikum-rezisztencia tehát nemcsak mások dolga, hanem a mi mindennapi gyakorlatunkon múlik, legyen szó társállatról, haszonállatról vagy akár rólunk. Veszélyben van az a gyógyszerkincs, ami eddig szinte biztos megoldást jelentett a bakteriális fertőzésekkel szemben – jelentette ki az Állatorvostudományi Egyetem rektora. Sótonyi Péter professzor hozzátette:

"az egész biztos, hogy ha sürgősen nem teszünk valamit, akkor körülbelül a középkor szintjére süllyedünk vissza,

amikor nem voltak szulfonamidok, nem voltak antibiotikumok, és egy egyszerű műtétben, egy egyszerű tüdőgyulladásban vagy torokfájásban is meghalhatott valaki".

A cél nem az, hogy az antibiotikumokat démonizáljuk, hanem hogy megőrizzük őket minél tovább, minél többek számára – szögezték le az Állatorvostudományi Egyetem szakértői.