Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Nyitókép: Pexsels.com

Szakértő: a tűz természetes, de az korántsem, hogy egyre pusztítóbb

A világon évente csaknem 780 millió hektárnyi terület ég le. A probléma csak súlyosbodni fog a jövőben, ugyanis a klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat miatt már nemcsak a déli országokban, hanem Közép-Európában is egyre gyakoribbá válnak az erdőtüzek – mondta Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Világszerte növekszik a megfékezhetetlen erejű, pusztító tüzek száma, amelyek hihetetlen mértékű károkat okoznak nagyon nagy területeken – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Valkó Orsolya, emlékeztetve, hogy a világsajtót is bejárta a hír a 2019–2020-as ausztrál „fekete nyárról”, amikor a bozót- és erdőtüzekben rengeteg élőlény pusztult el és sok ember vesztette el az otthonát. „Talán ekkor figyelt fel a világ legelőször arra, hogy egyre nagyobb a probléma” – jegyezte meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Azóta már történtek súlyos tűzesetek olyan régiókban is – például Kanada vagy Skandinávia –, ahol korábban nem gondolták, hogy ez probléma lehet. Az idei évből kiemelendő a Los Angeles környéki tűzeset, ami rávilágít: még egy nagyon fejlett országban, ahol rendkívül nagy tűzoltási kapacitás van, lehet akkora a tűz, amit képtelenség kontrollálni. „Ezek mind-mind azt mutatják, mindenhol figyelni kell arra, hogy mi lesz a tüzekkel” – mondta a kutatásvezető.

A tűz természetes folyamat a Földön, emberi tevékenység nélkül, spontán is kialakul: ha jelen van éghető biomassza és az égéshez megfelelő meteorológiai állapot, akkor meg fog gyulladni a tűz. Az viszont, hogy ezek a tüzek egyre nagyobbak, már az emberi tevékenységnek köszönhető – mondta Valkó Orsolya. A klímaváltozás elősegítésével, az életmódunkkal egyre növeljük az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben, ami által egyre melegebb és szárazabb lesz a klíma, és egyre gyúlékonyabb a növényi biomassza.

A klímaváltozás mellett a tájhasználati változások is sokszor hozzájárulnak ahhoz, hogy nagyobb erejű tüzek alakulhatnak ki. A felhagyott területek, a bozótosok, a kezeletlen területek mind növelik a tűzveszély kockázatát, illetve a városok terjeszkedésével egy nagyobb az a zóna, ahol a természetes élőhelyek és a városok találkoznak, ahol az emberi életet és a vagyontárgyakat a leginkább tudja veszélyeztetni a tűz kialakulása – magyarázta a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Magyarországon – átlagosan – évente néhány száz hektárnyi terület ég le, de például a 2022-es nagyon száraz évben több mint 7000 hektárnyi terület lett a tűz martaléka, és ahogy egyre nő a nyári szárazság, egyre nő azoknak a kiemelten tűzveszélyes napoknak a száma is, amikor probléma lehet.

„A jövőben arra kell készülnünk, hogy egyre többször, egyre több helyen, egyre nagyobb tüzek lesznek Magyarországon”

– mondta Valkó Orsolya, és srra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem megfelelően van karbantartva egy munkagép és bekerül a felforrósodott mozgó alkatrészek közé a száraz növényzet, elég egy szikra, hogy kialakuljon a tűzeset.

A szakértő szerint a tűz egy nagyon komplex probléma, ami minden szektort érint. És bár jelenleg a lángok megfékezésén van a hangsúly világszerte – nagyon fontos, hogy legyen egy vészhelyzeti válaszkapacitás –, viszont a megelőzésért is sokat lehet tenni egyéni, ágazati és kormányzati szinten is – emelte ki. A tűz bárhol, bármikor kialakulhat, ezért nem lehetünk ellene minden esetben kellően felkészültek, de értékes vagyonelemek, a települések, természeti területek környékén egy megelőző rendszer kiépíthető lenne Valkó Orsolya szerint, figyelve arra, hogy a „kulcspontoknál” ne tudjon fölhalmozódni az éghető biomassza. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a mezőgazdasági munkálatokat megfelelően végezzük, és hogy a saját tevékenységünkkel (eldobott cigaretta vagy sörösüveg) révén se fokozzuk a bajt, és figyeljünk arra, hogy mikor és milyen módon gyújtunk tüzet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
2026-ra teljesen automatizálják a gyorshajtások bírságolását Szlovákiában

2026-ra teljesen automatizálják a gyorshajtások bírságolását Szlovákiában

Szlovákiában nagyszabású közlekedésbiztonsági fejlesztés indul: a tervek szerint az 213 fix telepítésű radar, 48 közlekedési kamera, valamint 18 szakaszsebesség-mérő rendszer jelenik meg az ország útjain, a bírságok pedig automatikusan érkeznek majd. A városok és községek saját radarokat és kamerákat használhatnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×