Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.87
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Nyitókép: Pixabay

Öngyilkos viselkedéstorzulás és életveszély – ezért fenyeget már a hattyútámadás

A vízimadarak etetése nemcsak felesleges, hanem tömegesen sodorja veszélybe az állatokat, ráadásul növeli a madárinfluenza terjedésének a kockázatát, lokálisan pedig patkányinváziót is okozhat. A vízimadarak etetése ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.

Az úgynevezett angyalszárny-betegség egy elsősorban vízimadarakat érintő fejlődési rendellenesség, amely a szárny és a szárnytollak rendellenes növekedését jelenti. A beteg madarak többnyire egyáltalán nem vagy csak rövid távon képesek repülni, ezért könnyebben válnak a ragadozók prédájává és veszélybe kerülhet a természetes vándorlásuk is. A betegség a magas szénhidrát- és fehérjetartalmú emberi ételek, például a kenyérdarabok vagy a csipsz elfogyasztása miatt alakul ki, de ez csak az egyik oka annak, amiért nem szabad etetni a vízimadarakat – magyarázta az InfoRádióban Orbán Zoltán, az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A szakember arra figyelmeztetett, hogy az állatok néhány hét alatt annyira ellustulhatnak a folyamatos etetéstől, hogy felhagynak a természetes táplálkozással, emiatt pedig hiánybetegségek alakulhatnak ki náluk. Sőt, az etetőhelyek környezetében például a hattyúfiókák egy része röpképtelen felnőtté válik a hiányos táplálkozás miatt. „Az etetés öngyilkos viselkedéstorzulást okoz ezeknél a madaraknál, itt maradnak ősszel, aztán sajnos belefagynak éjszaka a vizekbe” – mondta.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, a vízimadarak etetése növeli a zsúfoltságot, rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember–madár konfliktushelyzeteket, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt is. De a fürdőzők számára is gondot jelenthetnek, mert nem lehet leteríteni a törölközőt a plázsra, mert ott van mindenhol a hattyúk igen termetes ürüléke.

A hattyú azon kevés európai állatfajok közé tartozik, amelyek komoly, akár életveszéllyel járó fenyegetést is jelenthetnek az emberre, ugyanis nagyon agresszívan védik a még röpképtelen fiókáikat. „Ha valaki gumimatraccal, ne adj' Isten úszva megközelít egy ilyen családot, ott nagyon komoly csonttöréses, zúzódásos sérüléseket szerezhet, ezért is kérjük az embereket, hogy ne etessék őket, mert kicsalogatja ezeket az egyébként vad madarakat a partközelbe, ennek minden negatívumával” – fogalmazott.

Az MME a vízimadarak etetéséről a lakosság tájékoztatása, a strandokat, sétányokat üzemeltető önkormányzatok érdekében elkészített egy ingyenesen letölthető, kinyomtatható és kihelyezhető plakátot, amely az mme.hu oldalán is megtalálható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×