A 2001-es Ocnele Mari-i katasztrófa során a lakóépületek mellett elsüllyedt egy fúrótorony és egy szivattyútelep, a hozzájuk tartozó üzemanyagraktárral együtt. 22 családi ház és számos gazdasági épület megrongálódott. Mintegy félszáz családi ház került közvetlen veszélybe, de a hatóságok összesen száz ház kiürítéséről döntöttek - írja a kronikaonline.ro.

Az omlás helyén hatalmas krátertó keletkezett, amiből kőolajszármazékokkal kevert tömény sós víz folyt a közeli patakba.

A katasztrófát az okozta, hogy nem csak hagyományos, száraz bányászati módszerekkel termelték ki a sót, hanem a kommunizmus idején kifejlesztettek egy technológiát, amellyel fúrótornyok segítségével vizet fecskendeztek a mélybe, és azzal oldották ki az értékes nyersanyagot. A tömény sós vizet ezután csőrendszeren keresztül juttatták a közeli feldolgozóüzembe.

A bökkenő ott következett, hogy a kioldott só helyét kőolaj-származékos ipari vízzel töltötték fel, és a gázolajszerű anyag elvileg meggátolta volna a mennyezet további oldódását, gyengülését.

A keverék azonban csak késleltetni tudta a folyamatot, és így végül az elhagyott sóbányák boltozata és a felszíni talajréteg több hektárnyi területen beomlott, hatalmas felszíni tölcséreket hagyva maga után. Az eredetileg elszigetelt tölcsérek később elkezdtek összeszakadni, és az újabb beomlások következtében 2005-ben egyesültek, létrehozva egy szennyvíztavat.

Az olajos-sós vizet egy gát tartotta vissza, ám 2005 karácsonyán ez is megrepedt, és a városka elárasztásával fenyegetett. A hatóságoknak a lakosság védelme érdekében nagy mennyiségű szennyvizet kellett végül leengednie. 2009-ben álltak neki a bányaüregek kiürítésének, hogy a belső nyomás csökkentésével érjék el a maradék üregek beomlását és a felszíni veszély elhárulását.

(A nyitókép illusztráció.)