Habár a száloptikás adattovábbítási rendszer hatékony, ugyanakkor sérülékeny is. Évente 100–150 kábelszakadás történik a halászhajók okozta balesetek miatt, de egyre nagyobb a veszélye annak is, hogy esetleg szabotázs történik - írja az IFLScience cikke nyomán a hvg.hu.

Annak érdekében, hogy az adatkapcsolat ne vesszen el egy ilyen támadás esetén, a NATO egy új projektet finanszíroz. Ennek célja, hogy

egy nem várt incidens esetén az adatok továbbítását - a hálózat zavartalan működése érdekében - az űrben folytassák.

A Cornell Egyetem doktorandusza, Nicolò Boschetti Izlandot hozta fel példaként, amit négy kábel köt össze Európával és Észak-Amerikával. Ha ezek megsérülnek, az ország teljesen elszigetelődik.

A megoldást a Hybrid Space/Submarine Architecture Ensuring Infosec of Telecommunications (HEIST) nevű konzorcium hozhatja el, amelynek célja egy olyan hibrid hálózat létrehozása, ahol a kommunikáció az űrben és a tenger alatti kábeleken keresztül folyik.

Hozzáteszik, a Starlink is hasonló célt szolgál, ami Ukrajnában már bizonyította hatékonyságát, azt viszont sokan megkérdőjelezik, hogy szabad-e egyetlen embernek ekkora hatással lennie a világ eseményeinek alakulására.

A NATO célja ezért az, hogy a HEIST-projekt ne függjön egyetlen embertől.

A tervek szerint a rendszer működő prototípusa két év múlva készül el, de bizonyos elemeit már 2025-ben elkezdhetik tesztelni. Greg Falco, a Cornell Egyetem tudósa úgy véli, a a projekt egy rendszermérnöki probléma: tulajdonképpen minden alkatrész megvan már a technológiához, azt azonban még ki kell találni, miként lehet ezeket összeállítani.