A tagfelvételi eljárást a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara kezdeményezésére indította el a Műegyetem, az IAF Közgyűlése pedig október 14-én a milánói Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson hagyta jóvá. A jövőben a BME hallgatói részt vehetnek az IAF által szervezett űrmérnöki versenyeken, az űrkutatással foglalkozó oktatók pedig tovább erősíthetik nemzetközi kapcsolataikat.

Mint írták, az 1951-ben alapított Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) a terület legnagyobb nemzetközi szervezete, összefogja az űrkutatás és űrtevékenység meghatározó szereplőit, köztük az űrügynökségeket, űripari cégeket, űrkutató egyesületeket, űrkiállítással rendelkező múzeumokat és űrképzéseket gondozó egyetemeket.

A szervezetnek jelenleg 563 tagja van 80 országból, tagjai között szerepel a NASA és az Európai Űrügynökség is. A Műegyetem a harmadik magyar tag és az első hazai egyetem (az eddigi két tag a Magyar Asztronautikai Társaság és a Remred Technológia Zrt.).

Felidézték, hogy a BME-n számos kutatócsoport foglalkozik űrkutatáshoz kapcsolódó tevékenységgel. Az intézmény legutóbbi saját fejlesztésű kisműholdja, az MRC-100 2023. június 12-én állt Föld körüli pályára, szakemberei pedig közreműködtek az Európai Űrügynökség idén október 7-én indított kisbolygókutató űrszondája, a Hera elkészítésében. Emellett az egyetemen 2022-ben űrmérnök mesterképzés indult, amelynek első évfolyama idén júniusban záróvizsgázott.

Az IAF számos szakmai bizottságot működtet, amelyek az űrkutatás és az űripar különböző területeihez kapcsolódnak. A BME tájékoztatása szerint a űrkommunikációval és űrnavigációval foglalkozó bizottság (Space Communications and Navigation Committee) három évre alelnökévé választotta Bacsárdi Lászlót, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke docensét.