Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Új nyelv kialakításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói

A szakemberek hatékonyabb modellt akarnak kidolgozni, minden eddiginél.

A nagy mesterséges intelligencia (AI) cégek által alkalmazott megoldásoknál lényegesen kisebb szövegmennyiséget és számítási kapacitást igénylő hatékony nyelvi modell kialakításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.

A nyelvi modellek a szövegek értelmezésére és feldolgozására, vagyis egy emberi képesség szimulálására törekszenek. A nemzetközi AI-cégek révén megismert nagy nyelvi modellek gépi tanításra alkalmazott célfüggvényei mégis figyelmen kívül hagyják az emberi megértés sajátosságait. Ez idézi elő azt a helyzetet, hogy a nagy nyelvi modellek drágán, rendkívüli adatpazarlással és alacsony hatékonysággal tudják elérni az emberi megértés szimulációját – magyarázta Berend Gábor, az SZTE Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékén docense, aki kutatásaihoz Bolyai-ösztöndíjat nyert.

A klasszikus maszkolt nyelvi modellezés során 100 milliárdnyi mondattal tanítják a rendszert, majd ezek bizonyos mennyiségű szavát kitakarják. A nyelvi modell célja, hogy képes legyen megállapítani, a kitakar helyen pontosan milyen szó állhatott. Így a tanulás lépései nem tükrözik az emberi gondolkodásmódot.

Az SZTE kutatóinak eljárása során egy segédmodellel előbb a szavakhoz kötődő rejtett fogalmi kategóriákat szeretnék automatikusan felállítani. Egy szöveg számítógépes reprezentációja során egy-egy szó által fedett dolgot ezer szempontból értékelhetnek, ezek közül azonban csupán néhány lesz valóban jellemző, melyek meghatározzák a fogalmi kategóriákat. Ezt az alternatív előtanítási eljárást maszkolt látens szemantikai modellezésnek nevezték el, és angol, valamint magyar nyelvre is következetesen jobb eredményeket adott, mint a klasszikus maszkolt nyelvi modellezés.

Berend Gábor az eljárás első eredményeit 2020-ban publikálta, míg a nagy AI-cégek csak a közelmúltban kezdték el nyelvi modelljeik fogalmi hierarchiáját hasonló módszerrel feltérképezni. Míg azonban a vállalkozások ezt csak leíró jelleggel végzik, a szegedi kutatók a módszert az új modellek létrehozásánál is alkalmazzák.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×