Hamarosan néhány napig új csillag bukkan fel az égen, és a különleges nóvakitörést szabad szemmel is meg lehet majd figyelni. A T Coronae Borealis nevű égitestről van szó, amely az égbolt ötven legfényesebb csillagának egyike. Szabó Olivér Norton csillagász az InfoRádióban elmondta: a T Coronae Borealis nóvakitörését valamikor augusztusban vagy szeptemberben éjszaka láthatjuk az égen a sarkcsillaghoz hasonló fényes pontként.

A T Coronae Borealis egy vörös óriás és egy fehér törpe együttese, vagyis két csillag kering egymás körül. A fehér törpe egy halott csillag, míg a vörös óriás még életben van, de már az élete végén jár. A Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza hozzátette: a fehér törpe folyamatosan anyagot szív el a társától, amikor pedig kellően „naggyá hízik”, az elszívott anyag begyullad a kis csillag felszínén, és egy termonukleáris fúzió során „lerobban magáról a csillagról”. Ezt a nóvakitörést figyelhetjük majd meg heteken belül.

A folyamat közben várhatóan óriási fények fognak megjelenni az égbolton, így

az egyébként normál körülmények között szabad szemmel nem látható nóva a robbanást követően hirtelen felfénylik majd az Északi Korona csillagképben, és távcső nélkül is látszik majd.

Szabó Olivér Norton arról is beszélt, hogy tudományos szempontból miért lesz fontos ez az esemény. Mint mondta, a T Coronae Borealis egy nagyon különleges, változó csillag, úgynevezett visszatérő nóva, ami azt jelenti, hogy egy-egy robbanás során nem semmisül meg a rendszer, hanem néhány évtizedenként újra és újra felfénylik. Körülbelül egytucatnyi ilyen nóva létezik, és közöttük csak két-három olyan van, amelyek társcsillaga egy vörös óriás.

A csillagász megjegyezte: egy nagyon ritka jelenséget csodálhatunk meg hamarosan, amit most figyelhetünk meg először igazán precíz, modern műszerekkel. Ez a nóva ugyanis nagyjából nyolcvan évente tör ki, legutóbb 1886-ban és 1946-ban volt látható az égen. A két csillagból álló rendszer egyébként 2600 fényévnyire van tőlünk.

A csillagász tájékoztatása szerint

az új csillagot a Göncölszekér rúdjának meghosszabbításában, az Északi Korona csillagképben, az U-alak alja felé kell majd keresni.

A nóvakitörés pontos időpontját nem lehet előrejelezni, mivel csaknem nyolcvan éve történt hasonló jelenség, és az akkori műszerekkel nem lehetett jól megfigyelni ahhoz, hogy megismerhessék a pontos folyamatokat a csillagászok, ezért nem lehet tudni, hogy a halványodáson kívül milyen jelek utalhatnak még arra, hogy közeleg a kitörés.