Az ősi Mezopotámiában használt téglák segítettek feltárni azt, hogy miként változott a Föld mágneses mezeje alig több mint 3000 évvel ezelőtt - írja a HVG. A mágneses mező ebben az időszakban megmagyarázhatatlan módon erősödni kezdett, amelynek hatására utaló nyomokat Kínától az Atlanti-óceánig lehet találni, az erő nyomai azonban annál jobban észrevehetők, minél közelebb vagyunk Irakhoz. A régióból származó bizonyítékokból azonban nincs túl sok, és azokat is rosszul dátumozták fel – írja az IFLScience.

A Föld mágneses mezője nem állandó, időről időre gyengébb és erősebb területek bukkannak fel benne, és nem tudni, ez minek köszönhető. Az viszont ismert, hogy ez a mező véd meg bennünket az űrbéli sugárzástól, erre épülnek a navigációs rendszerek, illetve befolyásolja az állatok vándorlását is.

Az egyik legismertebb ilyen anomáliára több mint 3000 évvel ezelőtt került sor, ezt ismerhetjük meg alaposabban a mezopotámiai téglák segítségével.

Mark Altaweel, a University College London tudósa a mágneses tér közel-keleti rejtélyes erősödését vizsgálja. A régészek sokszor támaszkodnak a radiokarbonos kormeghatározásra, téglák esetén azonban ez nem lehetséges, mivel nem tartalmaznak szerves anyagot. A kutatók 32 olyan téglát találtak, melyekre 12 uralkodó egyikének nevét írták fel. Úgy vélik, hogy az éppen regnáló uralkodó neve olvasható rajtuk.

Az építőanyag vas-oxid részecskéket tartalmaz, amik megtartják a mágneses tér irányát és erősségét, ami a kiégetéskor hatott rájuk.

A téglákból mintákat vágtak le, és ezeket magnetométerrel elemezték. A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban bemutatott vizsgálat megállapította, hogy a mező majdnem kétszer olyan erős volt a területen, mint 1000 évvel korábban. A kutatók úgy vélik, hogy a téglák II. Nabukodonozor idejéből származnak, akinek nevéhez fűződik például a legendás babiloni függőkert megalkotása is.

Összesen öt téglát vizsgáltak az említett uralkodó nevével, és azt találták, hogy a mágneses tér nagyon eltérő lehetett, így gyanítják, hogy az ingadozás sokkal erősebb lehetett még egy 42 éves periódusban is, mint azt eddig feltételezték.