A legújabb kiutörés azért tűnik veszélyesnek, mert az idei, júliusi Litli-Hrútur kitörés során 800-900 méter hosszú volt a kitörési hasadék. Ez most egyrészt mindkét irányba tovább terjedt, jelenleg az óceánparti településtől mintegy 3 kilométerre van a déli vége - írja Harangi Szabolcs.

A MTA levelező tagjának elemzése szerint a kitörés intenzitása kezdetben másodpercenként 100-200 köbméter magma felszínre jutása volt, ami többszöröse a korábbi Fagradalsfjall vulkáni működések során mérteknek.

A kitörési intenzitás az első néhány óra után kissé csökkent,

de még mindig erősnek mondható.

A lávafüggönyből közel 100 méter magas lávaszökőkutak emelkednek a magasba, a láva óránként 500-1000 méter sebességgel folyik. A kitöréssel erőteljes kén-dioxid gáz kibocsátás is járul, ez napi 30-60 tonna mennyiséget jelent, jóval nagyobb, mint a Fagradalsfjall kitörések során.

Előzmény

Októbere közepén érkeztek az első jelek egyre szaporodó földrengésekkel, és lassú felszínemelkedéssel. November elején már 4-es, 5-ös magnitúdójú földrengések is voltak, aminek hatására a Kék Lagúna turistaközpontot bezárták.

November 10-11-én aztán drámai események történtek, néhány óra alatt több száz földrengés pattant ki egy 15 kilométer hosszú hasadékzóna (neve Sundhnjúkagígar) mentén, amely áthaladt Grindavík településen is. A mintegy 3500 lakost gyorsan kitelepítették. A földfelszín több mint 1 métert tágult és 1 métert zökkent be a 2300 évvel ezelőtt aktív hasadékzóna mentén. Grindavík településen ezt követően számos mély repedés jelent meg, átvágva utcákat, kerteket.

A november 10-11-i események után mindenki erőteljes vulkánkitörés megindulását várta. A számítások szerint több száz millió köbméter magma volt a földfelszíntől néhány kilométernyi mélységben és helyenként a magma 500 méterre emelkedett a felszín alá. A vulkánkitörés azonban nem következett be. Vélhetően, a nagy távolságba szétterült bazaltos magma hatékonyabban hűlt és emiatt mozgása lelassult. A következő hetekben a földrengések száma is jelentősen csökkent. Úgy tűnt, hogy e térségben 2019 óta ötödik magma felnyomulásai kísérlet sem jár vulkáni működéssel. A szakemberek azonban látták, hogy ezzel nincs vége a történetnek. Bár a földmozgások csökkentek, Grindavík mély repedéseit is elkezdték betömni, azonban

maradt egy vészjósló jel.

Svartsengi térségében továbbra is folytatódott a földfelszín emelkedése, ami folyamatos, naponta 1-2 centiméter nagyságot ért el. Ezért a vulkanológusok folyamatosan hangsúlyozták, hogy bár a vulkánkitörés esélye csökkent, azért ez nem múlt el teljesen és továbbra is fontos a folyamatos monitorozás.

Bár a felszínemelkedés további magma felnyomulására utalt, a felszíni viszonylagos nyugalom alapján, a hétvégén részlegesen ismét megnyitották a Kék Lagúna fürdőjét. A több hetes időszakot azonban arra is kihasználták, hogy a geotermális erőmű és a turistaközpont köré, keleti irányban egy több méter magas földgátat építettek, hogy egy esetleges lávaöntő kitöréssel szemben megvédjék a létesítményeket.

A vulkanológus szakemberek segítségével a területre veszélytérkép készült, a jelenlegi kitörés pontosan ott következett be, ahol ezt a vulkanológusok valószínűsítették.

A kitörés

A hosszú hasadék menti lávafüggöny lassan egy-egy pontra fog összeszűkülni, ahol intenzív lávaszökőkút tevékenység várható, miközben egyre nagyobb területet borít be a láva. A kitörés intenzitása lassan csökken, de vélhetően bőven van magmautánpótlás a mélyben, így

a karácsony várhatóan tüzes lesz Izlandon és a vulkáni működés hetekig, akár hónapokig is eltarthat.

A legnagyobb veszélyt jelenleg a jelentős mennyiségű kén-dioxid gáz légtérbe való kerülése jelenti, ami komoly vulkáni szmogot okozhat akár Reykjavikban is, függően az aktuális széljárástól. A lávafolyamok egyelőre a hasadékzónában maradhatnak, de ha hosszan folytatódik a vulkáni működés, akkor dél felé Grindavíkot, nyugatra pedig a Kék Lagúnát és a Svartsengi erőművet is veszélyeztetheti.

Az eseményeket óráról órára követni lehet a Tűzhányó Blog nevű Facebook-oldalon.