Magyarországon is egyre több terméken jelenik meg az úgynevezett Nutri-Score jelölés - írja a G7.

Ez első látásra olyan, mint a hűtő- és mosógépek energetikai besorolása, vagyis egy zöld A-tól piros E-ig terjedő betű- és színskálából áll. Intuitív módon rögtön érezhetjük, hogy a zöld A lehet valamilyen szempontból a legjobb élelmiszer, a piros E-t pedig talán csak módjával lenne célszerű fogyasztani.

A rendszer egyelőre önkéntes alapon működik, de az élelmiszeripar pár nagy, meghatározó szereplője is használja. Magyarországon elsősorban a Nestlé, a Danone és a Pepsi termékein találkozni vele, az élelmiszerláncok közül pedig az Aldi, a Lidl és az Auchan kezdte el bevezetni a saját márkás termékein.

A fogyasztók tájékozódását segítheti egy másik, tudományos alapokra helyezett élelmiszer-besorolási rendszer, a NOVA, amelynek célja az ultrafeldolgozott élelmiszerek (angol rövidítése alapján upf) beazonosítása.

Az upf három alapon nyugszik:

• az összetevőkön,
• a készítési módszereken és
• a gazdasági szempontokon.

Kiindulási alapja, hogy az üzleti célokat legtöbbször csak úgy lehet elérni, ha ipari adalékokat használnak a gyártásnál, tipikusan tartósítószert, színezéket, állományjavítót vagy ízfokozót. Az upf elsősorban attól lesz upf, hogy az összetevőt annak érdekében és olyan eljárással használják, hogy nagyobb fogyasztásra ösztönözze a vásárlót. Ez lehet akár természetes anyag is, ezúttal nem az a lényeg, hogy a szintetikus összetevőkre hívják fel a figyelmet, hanem a célt azonosítsák: egy olyan manipulálást, amely többletfogyasztásra sarkall.

Tipikus példa: a házi kenyér nem upf, de a tömegtermelésű bolti kenyerek nagy része általában az, hiszen ezek sok ipari adalékanyagot tartalmaznak, általában azért, hogy gyorsan elkészíthetők legyenek és tartósak is maradjanak. A natúr joghurt nem upf, de az ízesített többnyire igen. A házi lekvár nem upf, de a boltiak általában azok.

Itthon általánosan elterjedt az E-számok rendszere, ezeket ugyanis nem egészen arra találták ki, amire sokan használják. Ezek nem feltétlenül mondanak bármit is egészségügyi értelemben az anyagokról. Elég csak arra gondolni, hogy például a C-vitaminnak is van E-száma (300), márpedig konszenzus van arról, hogy annak fogyasztása előnyös (de legalábbis semmiképpen nem káros).