eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és egy távirányítású kamera által készített felvétel a Csu-Zsung marsjáróról és az űrszondáról levezető rámpáról a Marson 2021. június 11-én. A kínai Mennyei Kérdések-1 (Tienven-1) űrszonda, fedélzetén a Csu-Zsung marsjáróval május 15-én szállt le a vörös bolygóra és három hónapon át fog vizsgálódni.
Nyitókép: MTI/EPA/CNSA

Ezek tényleg szimulálnak: megkezdődött a földi Mars-expedíció

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Mars-expedícióra való felkészülés részeként megépítette a tervezett marsi űrbázis földi mását, aminek a működőképességét valós körülmények között, emberekkel fogják tesztelni.

Megkezdődött a NASA egyéves Mars-missziója Texasban. Az amerikai űrkutatási hivatal négy, magasan képzett önkéntest zárt be egy 3D-nyomtatóval készült, 160 négyzetméteres bázisba, ahol 365 napon keresztül úgy kell élniük és dolgozniuk, mintha a vörös bolygón lennének, beleértve a növénytermesztést és a meghibásodások önálló kezelését is – mondta el az InfoRádióban Kiss László csillagász.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint a kísérlet célja a marsi körülmények szimulálása és a bezártak problémamegoldó képességének tesztelése. Mindent pontosan úgy szimulálnak a kísérlet során, mintha az a marsi expedíció során történne.

A kísérletben résztvevőkkel például rádión kommunikálnak és azt is 20-24 perces késleltetéssel, mivel a Föld és a Mars között 10-17 perc a rádiójelek utazási ideje. De a kísérletben elpróbálják azt is, hogy mi történik akkor, ha elromlik valami a Marson. Tesztelni fogják, ha a légcserélő- vagy a kommunikációs rendszerben, illetve az elektromos-tápellátásban bármilyen alkatrész meghibásodna, akkor az milyen hatással lehet az űrbéli állomás bezárt terére és azt hogyan lehetne kijavítani – tette hozzá a csillagász.

A marsi misszió szimulációjával összefüggésben Kiss László kiemelte még azt, hogy a szimulációs űrbázis kifejezetten céltudatosan épült fel 3D-technológiával. Rendkívül drága lenne ugyanis az űrbéli bázis felépítéséhez szükséges nyersanyagoknak a tonnáit az űrbe juttatni. Az Európai Űrügynökség ezért már 2007 óta vizsgálja ezt a 3D-s technológiát, ami a tervek szerint helyi alapanyagokból, főként a Mars talajából lesz majd képes megépíteni a marsi űrbázis épületeit.

A csillagász szerint, bár a Marson is alkalmazható 3D-s technológia nyilvánvalóan még nem létezik, de a fejlesztési feladat megoldásának a megkezdése mutatja, hogy mi is a marsi küldetés valódi célja.

"Az emberiség nem azért akarja felfedezni a Marsot, mert később oda szeretne költözni, sokkal inkább azért van erre szükség, hogy általa megoldhassuk a Föld problémáit" – mondta Kiss László csillagász a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×