eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Injection vial with syringe needle on blue and purple background. Coronavirus vaccine ready for worldwide administration.
Nyitókép: Stefan Cristian Cioata/Getty Images

Már sejthető, mitől alakulhat ki szívizomgyulladás mRNS-oltás után

A citokinokban kell keresnünk a megoldást. A test "reagálhat túl".

A túlzott immunválasz lehet a felelős a szívizomgyulladásért azokban a ritka eseteiben, amelyeket egyes fiatal férfiaknál észleltek a koronavírus elleni mRNS-oltások beadását követően - írja az NBC News a Science Immunology című folyóiratban közzétett tanulmány alapján.

A tanulmányban 23 fiatal vett részt: a 13-21 év közötti érintetteknél a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna vakcina második adagját követően szívizomgyulladás alakult ki. Kilenc beteg - akik mindannyian Pfizer-oltást kaptak - vérmintáinak elemzése során emelkedett citokinszintet találtak.

A citokinok segítenek koordinálni a szervezet immunválaszát a kórokozókra, beleértve a baktériumokat, vírusokat és más behatoló mikrobákat, valamint a vakcinákat. Túl magas szint esetén azonban

a citokinok a fehérvérsejtek gyors szaporodását válthatják ki,

amelyek képesek gyulladást okozni. Úgy tűnik, hogy ez történik azoknál a fiatal férfiaknál, akiknél a vakcina beadását követően szívizomgyulladás vagy szívburokgyulladás alakul ki.

"Ez kicsit egy kétélű kard" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Carrie Lucas, a Yale Egyetem Orvosi Karának immunbiológiai docense, akik szerint az erős immunválasz a sejtek túlreagálásához vezet az érintettek esetében.

A kutatók arra nem találtak bizonyítékot, hogy a vírus tüskefehérjéjét célzó antitestek szerepet játszottak volna a szívgyulladásban. Korábbi kutatások azt sugallták, hogy az ilyen antitestek a szívszövetben lévő fehérjékhez is kötődhetnek, gyulladást okozva.

Az érintetteket jelenleg kétféle gyógyszerrel kezelik, bár anélkül is felgyógyulnak az állapotból. A friss eredmények ugyanakkor segítséget jelenthetnek ahhoz, hogy hatékonyabban tudják kezelni azokat, akiknél kialakul a vakcina beadásának ezen mellékhatása. Ofer Levy, a Bostoni Gyermekkórház precíziós vakcinaprogramjának vezetője szerint így a kutatás a kis résztvevői létszám ellenére is ígéretes.

"Minél jobban megértjük, mit csinál a vakcina, annál jobban tudunk a mellékhatás ellen tenni"

- mondta Levy, aki nem vett részt a tanulmányban.

A szívizom- és szívburokgyulladás mint oltási szövődmény nagyon ritka, főként tizenéves fiúkat és fiatal férfiakat érint, és jellemzően az eredeti Pfizer vagy Moderna oltás második adagjának beadása után következik be. Amerikában ezt a vakcinát már nem használják, a bivalens oltás második adagját követően pedig nem jegyeztek fel ilyen eseteket 5-11 évesek körében.

A friss kutatás résztvevői korábban nem estek át a koronavíruson, mindannyian a Pfizer vakcina második adagja után egy-négy nappal tapasztalták a szívgyulladás tüneteit. Bár az elemzés csak a Pfizer vakcinát vizsgálta, Levy szerint észszerű az eredményeket extrapolálni a Moderna vakcinára, amely szintén mRNS technológiát használ.

Más vakcinák és vírusfertőzések is okozhatnak szívizomgyulladást: a Novavax Covid elleni, nem mRNS-alapú vakcinájával beoltott embereknél kis számban jelentettek szívizomgyulladást.

Maga a Covid nagyobb valószínűséggel okoz szívgyulladást, mint az mRNS-oltás.

Bár a tanulmány segít megmagyarázni, hogy mi okozza a gyulladást azoknál az embereknél, akik mRNS-vakcinát kaptak, számos kérdés továbbra is fennáll. Lucas szerint kérdéses, miért férfiakat érinti inkább az állapot és miért csak a szívben lép fel gyulladás. Nem tiszta az sem, lesz-e hossz távú következménye az érintettek egészségére ennek az eseménynek. A vakcinagyártók folytatnak ilyen kutatásokat.

Lucas szerint a kutatás eredményei indokolják a CDC korábbi ajánlását, mely szerint a 12-39 év közti férfiaknál 8 hetet érdemes várni az oltás két adagja közt. Azt reméli, nagyobb kutatások is igazolják majd eredményeiket.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×