Az Oszakai Egyetem tudósa a Nature-nek nyújtotta be eredményeit publikálásra: módszere közelebb hozhatja az azonos nemű férfi párosok petesejtdonor bevonása nélküli gyerekvállalását - írja a BBC.

George Daley, a Harvard Egyetem professzora szerint ugyanakkor hosszú utat kell még bejárni, mire ezzel az etikai dilemmával szembesülhet a társadalom.

"Hajasi munkáját ugyan még nem publikálta, de fantasztikus. Még mindig nem értjük eléggé az emberi reproduktív sejtek kialakulásának egyedi biológiáját ahhoz, hogy provokatív munkáját emberekben is megismételhessük" - fogalmazott.

Egy londoni, humán génszerkesztéssel foglalkozó konferencián mutatta be eredményeit a japán tudós. Hajasi, aki területének nemzetközi szinten elismert kutatója, maga is elismerte, hogy kutatásai korai szakaszában tart.

A létrehozott petesejtek nem voltak jó minőségűek, a technológia pedig nem alkalmas embereken történő beavatkozásra.

A BBC-nek ugyanakkor arról beszélt, hogy tíz éven belül reálisnak tartja, hogy innen kiindulva sikerüljön az azonos nemű párok termékenységhez kötődő problémáit megoldani, legyen szó akár női, akár férfi párokról.

"Ha az emberek akarják és a társadalom elfogadja ezt a technológiát, én dolgozom vele" - mondta.

A kutatás során egér bőrsejtjéből hozott létre őssejtet, ami bármilyen típusú sejtté alakulhat. Csapatával törölte az őssejtből a hím egér Y kromoszómáját és megduplázta benne az X-et, majd úgy programozta a sejtet, hogy az petesejtté alakuljon. A későbbiekben a technika akár meddő pároknál is alkalmazható lehet, ha a nőnek nincs peteérése - de még eddig is sok munka van hátra.

"Egereknél is gond van a petesejt minőségével, így mire működhet a technológia, nagyon sok munkát kell elvégezni" - mondta.

Ő maga nem támogatja, hogy a későbbiekben férfiak használják arra, hogy sejtjeikből petesejt készüljön,

majd azt saját hímivarsejtjeikkel termékenyítsék meg.

"Technikailag lehetséges, de nem tudom, biztonságos vagy akár a társadalom számára elfogadható-e"- fogalmazott.

Amander Clark, a Kaliforniai Egyetem őssejtkutatója szerint ebbe az LMBTQ-embereknek is beleszólást kell majd engedni, mivel nekik egyedi igényeik vannak, ha családalapításról van szó.

"A technológia azonban ma még nem érhető el emberi felhasználásra, biztonságossága és hatékonysága nem bizonyított, és nem világos, hogy mennyi időbe telik, amíg a technológia a gyakorlatba kerülhet. Az alapvető ismeretek hiányosságai akadályozzák e kutatás emberekre történő átültetését" - fogalmazott.

Alta Charo jogászprofesszor szerint ugyanakkor a különböző kultúrák hozzáállása eltérő lehet a problémához.