Amellett, hogy – az okostelefonok, a számítógép kijelzője és például a televíziók által kibocsátott – kék fény megzavarhatja a szervezet belső óráját, káros lehet a szemre és a bőrre is – írja a Hvg.hu –, hatására ugyanis jelentős növekedés tapasztalható a reaktív oxigénfajták (ROS) számában, és ez károsíthatja a DNS-t, illetve a DNS javításáért felelős enzimeket, ami növelheti a daganatos megbetegedések kockázatát.

Mint olvasható, Karl Lawrence, a King's College London kutatója a The Conversation magazinban mutatta be kísérleteit, amik bebizonyították: a kék fény bőrbarnulást idézhet elő, ami bár esztétikai szempontból kívánatos lehet, bőrkárosodásra és a fentebb említett ROS-ra utal. A szakemberek azt is kiderítették, hogy a kék fény aktiválhatja a gyulladáshoz és a bőrkárosodáshoz kapcsolódó géneket. A cikk szerint az viszont már kevésbé egyértelmű, hogy melyek azok a kék fényforrások, amik kifejezetten károsak. Bár azt már korábbi kutatások bebizonyították, hogy az eszközök képernyőiből érkezők növelhetik a ROS termelést, de ezek mennyisége jelentéktelen a napsugárzásból eredő adaghoz képest.

A fentieken túl arra is kitérnek, hogy arra is elég sok a bizonyíték, hogy a tipikus fényvédők nem akadályozzák meg a kék fény okozta károkat. Bár a kozmetikai ipar bőrápoló termékek széles skálájának fejlesztésébe kezdett, olyan szabályozott vagy szabványosított teszt nincs, ami felmérné a termék azon képességét, hogy mennyiben akadályozza a kék fény okozta károsodást. A kék fényre vonatkozó szabályozás hiánya tehát lehetetlenné teszi a fogyasztók számára, hogy megalapozott információkhoz juthassanak a kínált védelem szintjéről és a termékek közötti különbségekről.

A cikk szerint tehát kulcsfontosságú, hogy a kormányok megtegyék a következő lépést e folyamatban, és az egész iparágra kiterjedő, szabványosított tesztelést dolgozzanak ki.