eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Woman cuddles, plays with her dog at home because of the corona virus pandemic covid-19
Nyitókép: Manuel Tauber-Romieri/Getty Images

Az antigéntesztnél is pontosabban jelzik a kutyák, ki a koronavírusos

Még a tünetmentes eseteket is képesek kiszagolni, megfelelő kiképzést követően a verejtékből állapítják meg 97 százalékos bizonyossággal, hogy kit fertőzött meg a vírus.

Tünetes és tünetmentes betegektől, valamint egészséges emberektől gyűjtött szagminták segítségével végeztek kutatást Párizsban, melynek során kiderült: a kutyák épp a tünetmentes fertőzöttek kiszűrésében a legjobbak, majdnem 100 százalékos biztonsággal tudták megállapítani, hogy közülük ki hordozza a vírust – írja az NBC News.

Már korábbi kutatások is jelezték, hogy a kutyák érzékelik, ki lehet fertőzött: egy tavalyi floridai vizsgálat azt állapította meg, hogy egy hónapnyi kiképzést követően a kutyák 73-93 százalékos bizonyossággal állapítják meg valakiről, hogy fertőzött. Egy brit kutatás ennél pontosabbnak találta a kutyadiagnosztikát, 82-94 százalék közé téve annak eredményességét.

Reptereken is segíthet a módszer

A frissen ismertetett kutatást 2021 elején végezték, még a koronavírus vuhani törzsével, de Dominique Grandjean, az egyik szerző szerint a variánsokkal is tesztelik a négylábúakat. Grandjean szerint az eredmények arra utalnak, hogy érdemes lenne reptereken, iskolákban, idősotthonokban és sporteseményeken kutyákkal vizsgálni a résztvevőket.

Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emirátusokban és Finnországban már felfedeztek eseteket a reptereken kutyák.

Cynthia Otto, a Pennsylvania Egyetem szakembere szerint ugyanakkor nehéz erre a célra kutyákat kiképezni.

"Az ideális az lenne, hogy a kutya csak áll, az ember elsétál mellette, az állat pedig megmondja, fertőzött-e. Ez végülis megvalósítható, de annak biztosítása, hogy a megfelelő ellenőrzésekkel, minőségbiztosítással és biztonsággal történjen – ez nagyon egy nagy lépés. Még nem láttam senkit, aki javaslatot tett volna arra, hogyan lehetne ezt az átmenetet tudományos és biztonságos módon megvalósítani" – fogalmaz.

Így zajlik a gyakorlatban

A kutatásban öt kutyát jutalmaztak játékokkal, ha sikeresen szagolták ki a vírust. 335 mintát szagoltattak meg velük, ezek harmada volt pozitív PCR-teszt szerint. A mintákat tízesével tették egymás mellé, ha a kutya egyet pozitívnak vélt, leült. Grandjean szerint

húsz mintát 15 másodperc alatt analizál egy kutya, ugyanakkor a negatív minták egy részét fals pozitívként értékelték az állatok.

Ezzel együtt is előrelépésnek érzik a módszert, mivel az nem olyan invazív, mint egy teszt, és az eredménye is azonnali. Van még egy előnye: a kutyák már a pozitív PCR-teszteredmény előtt megérezhetik, ha valaki fertőzött – Grandjean szerint ez magyarázhatja a negatív minták pozitívként történő értékelését.

A pandémia előtt a kutató vastagbélrák kiszagolásával próbálkozott kutyáknál, majd áttért a koronavírusra. Labradorokkal, német juhászokkal és belga juhászokkal dolgozik, és korábban arra is rájött már, hogy használt maszkokból is ki tudják szagolni az állatok, hogy ki beteg és ki nem.

A macska is tudná, csak nehezen képezhető ki

Ennek részben az az oka, hogy

orrukban ott található a Jacobson-szerv,

mely az ember számára szagtalan illatokat is képes érzékelni. A kutyák az illékony szerves vegyületeket, vagyis a kilélegzett levegőben, nyálban vagy verejtékben található gázokat is megérzik. Grandjean szerint a Covidban vannak bizonyos illékony szerves vegyületek, amelyeket a kutyák érzékelnek, de nem tudjuk pontosan, hogy mik ezek.

Otto véleménye szerint minden kutya képes kiszagolni a betegséget, kivéve a tömpe orrú fajták. Macskákkal is működne a dolog, de ők kevésbé trenírozhatók. Persze a kutyák sem mind alkalmasak erre a célra – és az sem biztos, hogy amelyik állat egy szagmintából érzékeli a vírus jelenlétét, az egy élő embernél is képes lesz azt jelezni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×