Infostart.hu
eur:
355.71
usd:
313.01
bux:
0
2026. június 24. szerda Iván
Koronavírussal fertőzött betegeket látnak el a lipcsei Egyetemi Kórház intenzív osztályán 2021. november 8-án. Németországban a koronavírus-járvány negyedik hullámában egy héten belül háromszor dőlt meg az újonnan regisztrált fertőződések napi számának rekordja, és a legfontosabb járványügyi mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra jutó száma.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Waltraud Grubitzsch

Csak minden negyedik kórházban kezelt koronavírusos beteg gyógyul fel teljesen egy év alatt

A Lancetben publikálták azt a brit kutatást, amely több mint kétezer érintett bevonásával megállapította: négyből három, vírusfertőzése miatt kórházban is kezelt Covid-fertőzött egy év elteltével sem érzi, hogy teljesen egészséges lenne.

A nők 32 százalékkal kisebb eséllyel gyógyulnak fel teljesen egy év után, mint a férfiak, állapította meg a kutatás – rizikófaktort jelent az elhízás, melynek érintettjei 50 százalékkal kisebb eséllyel lesznek ismét teljesen egészségesek, valamint az, ha gépi lélegeztetésre is szorult az érintett.

A leggyakoribb tartósan fennálló Covid-tünet a fáradtság, az izomfájdalom, a fizikai lelassulás, a rossz alvás és a légszomj volt a MedicalXpress cikke szerint.

A vizsgálatban olyanok vettek részt, akik beleegyeztek, hogy a koronavírus-fertőzés miatt szükségessé vált kórházi kezelésük után öt, illetve tizenkét hónappal is hajlandók együttműködni. A felépülést a betegek által leírt eredmények mellett a fizikai teljesítmény és a szervi funkciók alapján értékelték. A kutatók a résztvevők véréből is vettek mintát, hogy elemezzék a különböző gyulladásos fehérjék jelenlétét.

A 2320 beteg közül 807 tért vissza mind az öt hónapos, mind az egyéves felmérésre.

A betegek átlagéletkora 59 év volt, 36 százalékuk volt nő, és 28 százalékuk részesült invazív gépi lélegeztetésben. A teljes gyógyulásról beszámoló betegek aránya hasonló volt öt hónap (26 százalék) és egy év (29 százalék) elteltével is.

Mentális és fizikai károsodásokat is szenvedtek

A 2320 résztvevő közül 1636-nak volt elegendő adata ahhoz, hogy egy csoportba sorolják őket: 20 százalék nagyon súlyos fizikai és mentális egészségkárosodásban, 30 százalék súlyos fizikai és mentális egészségkárosodásban, 11 százalék közepes mértékű fizikai egészségkárosodásban, 39 százalék pedig enyhe mentális és fizikai egészségkárosodásban szenvedett.

Az elhízás, a csökkent mozgásképesség, a tünetek nagyobb száma és a gyulladásos biomarker, a C-reaktív fehérje megnövekedett szintje a súlyosabb csoporthoz kapcsolódott. Mind a nagyon súlyos, mind a kognitív károsodással járó közepesen súlyos klaszterekben a gyulladásos biomarker, az interleukin-6 szintje magasabb volt az enyhe klaszterhez képest.

A kutatást egyik vezetője, Rachael Evans szerint szembetűnő, mennyire kis mértékű előrelépés történik gyógyulás terén az 5, illetve 12 hónapos utánkövetési időszakok közt.

"Azt találtuk, hogy

a női nem és az elhízás volt a fő kockázati tényezője annak,

hogy sokan egy év múlva sem gyógyulnak meg. A mi csoportjainkban a női nem és az elhízás súlyosabb egészségkárosodással is összefüggött. Csökkent a fizikai teljesítmény és az egészséggel kapcsolatos életminőség is, ami miatt nagyobb intenzitású beavatkozásokra, például felügyelt rehabilitációra lehet szükség" – tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

Az idén februárban likvidált ajatollah volt a gátja azoknak a törekvéseknek, hogy Iránban az atomfegyverek irányába tegyenek lépéseket, mert azok nem illeszkedtek a vezető életfilozófiájához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egyetemi tanár. A Közel-Kelet-szakértő szerint ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei ebben hazudik, azt a egész rendszer nem viselte volna el.

Sinkó Eszter: valódi egészségügyi rendszerváltáshoz nem elegendőek a személycserék

Több olyan eleme is volt az eddigi rendszernek, amelyek azt mutatták, hogy állam által vezérelt egészségügy alakult ki az elmúlt tizenhat évben Magyarországon – mondta az egészségpolitikai szakértő egy konferencián. Úgy véli, drámaian romlott az egészségügyi ellátás színvonala ezen időszak alatt, ezért az új egészségügyi tárcának egyebek mellett javítania kell az egészségügyhöz való hozzáférést, továbbá rendeznie kell a köz- és magánellátás viszonyát.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×