Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Manila, 2018. szeptember 15.Forgalomirányító a Mangkhut tájfun által okozott viharban, Manilában 2018. szeptember 15-én. A természeti csapás legkevesebb három halálos áldozatot követelt, több mint ötvenezer embernek kellett elhagynia othonát. (MTI/AP/Bullit Marquez)
Nyitókép: MTI/AP/Bullit Marquez

ENSZ: az önpusztítás spiráljába került az emberiség

Az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenység világszerte egyre több katasztrófához vezet – figyelmeztetett az ENSZ, az „önpusztító spirál” megállítását szorgalmazva.

Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UNDRR) új jelentésében kiemelte: a klímaváltozás miatt világszerte rohamosan növekszik a katasztrófák száma. Az elmúlt két évtized minden évére 350-500 közepes vagy annál nagyobb méretű katasztrófa jutott – írták a jelentésben. Ezek költségei az elmúlt évtizedben átlagosan évi 170 milliárd dollárra nőttek.

Az évtized végére, 2030-ig 560-ra nőhet a katasztrófák éves száma, és életek milliói kerülhetnek veszélybe a szárazság, a szélsőséges időjárás és az áradások miatt.

„A világnak többet kell tennie azért, hogy a katasztrófák jelentette kockázatot beépítsük az életmódunkba és a beruházásokba” – húzta alá Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese a beszámoló ismertetésekor. Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa meg ezt az önpusztító spirált.

„Kollektív önelégültségünket tettekre kell váltanunk”

– mondta. „Együtt lelassíthatjuk a megelőzhető katasztrófák ütemét” – tette hozzá.

A jelentésben rámutattak, hogy a világ tévesen ítéli meg a természeti katasztrófák kockázatát, alábecsüli azokat, és túlzott optimizmussal, valamint a legyőzhetetlenség érzésével közelít a problémákhoz.

A beszámoló szerint növekszik a katasztrófák mérete és intenzitása. Az elmúlt öt évben több áldozata és érintettje volt a katasztrófáknak, mint az azt megelőző öt évben.

A katasztrófák aránytalanul sújtják a fejlődő országokat, amelyek átlagosan bruttó hazai össztermékük egy százalékát veszítik el évente a csapások miatt, miközben a fejlett országokban csak 0,1-0,3 százalék ez az arány. A legmagasabb költségeket az ázsiai-csendes-óceáni térség viseli.

„Azzal, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyja a kockázatokat, és nem építi be azokat a döntéshozatali folyamatokba,

a világ a saját pusztulását finanszírozza”

– hívta fel a figyelmet Mami Mizutori, az UNDRR vezetője.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×