A tizenegy afrikai ország részvételével 2007-ben elindított Nagy Zöld Fal projekt alapkoncepciója szerint az Afrikai Unió égisze alatt egy 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, 18 millió hektáros erdősáv jött volna létre a Száhel-övezetben a további elsivatagosodást megakadályozandó. A Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Szudán, Csád, Niger, Nigéria, Mali, Burkina Faso, Mauritánia és Szenegál összefogásával zajló zöldítésnek nagyjából a 15 százaléka valósult meg eddig – írja a Quibit.

Eddig azonban senki sem vizsgálta meg, hogy a Nagy Zöld Fal milyen hatással lesz a nagyobb kiterjedésű időjárási rendszerekre, amennyiben a tervek szerint a 2030-as években valóban megvalósul – idézi a lap a Science News-t.

Az Amerikai Geofizikai Unió decemberi közgyűlésén bemutatott szimulációk szerint a kontinensen keresztbe húzódó fásított sáv megduplázhatja a Száhel-övezetben lehulló csapadékmennyiséget, Észak-Afrika nagy részén és a Földközi-tenger térségében pedig csökkentené a nyári átlaghőmérsékletet, csakhogy a szaharai területek még forróbbá válnának.

A modellszámítások szerint a Nagy Zöld Fal a Száhel-övezet nagy részén akár 1,5 Celsius-fokkal is csökkenthetné a nyári átlaghőmérsékletet. A legmelegebb területeken azonban még melegebb lenne, ezeken a helyeken 1,5 Celsius-fokos emelkedés következne be. Ugyanakkor a zöldítés az egész térségben növelné a csapadékmennyiséget, egyes helyeken megduplázva azt.

A szimulációk szerint a Szahara zöldítésének hatására felerősödő nyugat-afrikai monszun nyugat felé tolhatja el a nagyobb légköri áramlási mintázatokat, ez pedig hatással lehet az El Niño déli oszcillációjára, egyben megváltoztathatja a trópusi ciklonok pályáit is.