eur:
411.45
usd:
389.36
bux:
80171.14
2024. december 9. hétfő Natália
Nyitókép: science.org

Most már biztos: tó volt a Marson - képek

Az amerikai űrkutatási hivatal Perseverance marsjárója által a vörös bolygón készített felvételek első tudományos elemzése megerősítette, hogy a Jezero-kráter - amely ma száraz és szél által lekoptatott mélyedés - egykoron egy nyugodt tó volt, amelyet egy kicsiny folyó táplált mintegy 3,7 milliárd évvel ezelőtt.

A felvételeken arra is bizonyítékot találtak a kutatók, hogy a tómedernek villámárvizeket kellett kiállnia, amelyek olyan erőteljesek voltak, hogy több tíz kilométerre fekvő szikladarabokat sodort és rakott le a tómederbe, ahol ma is megtalálhatók.

A Science című tudományos folyóiratban közzétett elemzés a kráter nyugati oldalán elterülő felszíni kőzetekről készült felvételeken alapul. Korábbi műholdfelvételekből már kiderült, hogy ezek a legyezőszerűen kiemelkedő lerakódások a Földön lévő folyók deltájára hasonlítanak.

A NASA azért választotta a Perseverance landolásának helyszínéül a Jezero-krátert, mert a tudósok azt gyanították, hogy egy ősi folyó delta torkolata lehetett itt (NASA/JPL-Caltech/MSSS/JHU-APL)
A NASA azért választotta a Perseverance landolásának helyszínéül a Jezero-krátert, mert a tudósok azt gyanították, hogy egy ősi folyó delta torkolata lehetett itt (NASA/JPL-Caltech/MSSS/JHU-APL)

A Perseverance új felvételei, amelyeket a kráterben készített, megerősítették, hogy valóban egy folyódeltáról van szó. Az üledékrétegek elemzése alapján úgy tűnik, hogy a folyódelta táplált egy tavat, amely egész létezése alatt nyugodt volt, mígnem a klímában bekövetkezett drámai változás epizódszerű áradásokat idézett elő a tó életének vége felé.

"Ha megnézzük ezeket a felvételeket, tulajdonképpen egy lakatlan tájat látunk. Ez a legelhagyatottabb hely, amelyet valaha felkereshetünk. Sehol egy csepp víz, és mégis, bizonyítékot találtunk arra, hogy múltja nagyon más volt. Valami nagyon mélyreható ment végbe a bolygó történetében" - mondta Benjamin Weiss professzor, az Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) földtudományi karának bolygótudományi professzora, a felvételeket elemző NASA-csoport tagja.

Műholdas, illetve a Perseverance marsjáró által készített képek a Jezero-kráterről (science.org)
Műholdas, illetve a Perseverance marsjáró által készített képek a Jezero-kráterről (science.org)

A kutatók remélik, hogy a kráter feltárásának folytatásakor a Perseverance további támpontokat ad számukra a bolygó klímájának fejlődéséről, és remélik azt is, hogy az üledékekben fellelhetik az ősi vízi élet nyomait. A Perseverance olyan helyeket fog keresni, ahol üledékmintákat gyűjthet és tárolhat be, amelyeket majd a Földre hoznak.

"Lehetőségünk van arra, hogy kövületek után kutassunk. Időbe telik, amíg megszerezzük ezeket a kőzeteket, amelyektől reméljük, hogy megmutatják az élet nyomait" - mondta Tanja Bosak, az MIT adjunktusa.

A Perseverance marsjáró február 18-án landolt a Jezero-kráterben, alig több mint 1,8 kilométerre a nyugati részén talált legyezőszerű felszíni lerakódásoktól. Három hónapig nem mozdult landolási helyéről, mert a NASA mérnökei távolról ellenőrizték műszereit. Ezalatt is készítettek Mastcam-Z és RMI (SuperCam Remote Micro-Imager) kamerái felvételeket környezetéről, köztük a Kodiak nevű szikláról.

A tó egykori körvonalai a kutatás következetései alapján (science.org)
A tó egykori körvonalai a kutatás következetései alapján (science.org)

"Anélkül, hogy eltávolodott volna bárhova, a rover képes volt megoldani az egyik legnagyobb ismeretlent, azt, hogy a kráter egykoron tó volt. Ez megoldatlan kérdés maradt volna, ha nem itt landolunk és nem erősítjük meg, hogy valóban tó volt" - tette hozzá Weiss.

A Mars-misszió célja az ősi élet jeleinek, például megkövesedett mikrobák nyomainak kutatása a kőzetben, a vörös bolygó földrajzának alaposabb megismerése céljából.

További képek és leírások a kutatásról beszámoló publikációban és a NASA oldalán.

Címlapról ajánljuk

Szalai Máté: a szíriai események két nagy vesztese Oroszország és Irán

Szíriában néhány nap alatt omlott össze egy több évtizedes diktatúra, az ország elnöke Moszkvába menekült. A közel-keleti országban történtek okairól és lehetséges következményeiről az InfoRádió Szalai Mátét, a Clingendael Intézet kutatóját kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.09. hétfő, 18:00
Sayfo Omar
a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője a szíriai helyzetről és következményeiről
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×