Infostart.hu
eur:
385.11
usd:
331.33
bux:
123382.47
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Gyógymód is kell, nemcsak oltás

A megelőzés fontosabb a gyógyításnál, de nem mindenki kaphatja meg a koronavírus elleni oltást, és az immunhiányos állapotúak esetében nem feltétlenül alakul ki megfelelő védettség sem, ezért a következő fontos lépés egy koronavírus kezelésére hatékony gyógyszer kifejlesztése.

Egy olyan gyógyszer kifejlesztése a cél, amelyet a pozitív teszteredményt követően bevehetnek a fertőzöttek, így megelőzve a súlyos lefolyású megbetegedés kialakulását. Több cég is fejleszti saját gyógyszerét - az antivirális szerek szájon át szedhető készítmények lehetnek.

"Nagyszerű, hogy az oltások olyan sok emberhez eljutottak, de biztosan nem fogja mindenki felvenni azokat a lakosságból, és nem is mindenki reagál arra ugyanúgy" - idézi David Hirschwerket, a New York-i Northwell Health fertőző betegségekkel foglalkozó orvosát a Japan Times.

Egy könnyen tárolható és szállítható gyógyszer könnyebben beadható is lehet, mint a most használtak, melyek javát kórházi körülmények között lehet csak alkalmazni.

Az egyik befutó a molnupiravir lehet:

a napi kétszer szedendő gyógyszert a Merck fejleszti a Ridgeback Biotherapeutics-szal közösen. A klinikai tesztekben részt vevő önkéntesek közül azoknak, akik pozitív tesztjük után elkezdték szedni a szert, az ötödik napra nem lehetett kimutatni a vírust szervezetében. A placebót szedő önkéntesek negyedénél a vírus kimutatható volt. Ezek biztató adatok, de még csak a klinikai tesztek korai fázisából származnak, így nem lehet messzemenő következtetéseket levonni azokból.

A molnupiravir a polimerázgátlók közé tartozik: ezek a gyógyszerek úgy működnek, hogy egy enzimet vesznek célba, amelyre a vírusoknak szükségük van genetikai anyaguk másolásához. Olyan mutációkat hoznak ott létre, amelyek miatt a vírusok nem tudnak szaporodni.

Egy antivirális szert, a Gilead Sciences gyártott remdesivirt már a világ több részén használják: ez szintén polimerázgátló, de kicsit másképp működik.

Nagy hátránya, hogy kórházban infúzióban adható és kifejezetten a súlyos betegek kezelésére használható. Amikor a koronavírus súlyos állapotot alakít ki, akkor azonban már gyakran megkezdődnek azok a folyamatok, amelyekben az ember saját immunrendszere indít támadást. Ezért került most a fókusz a korábbi szakaszban használható, szájon át szedhető gyógyszerekre.

A Merck mellett vannak további fejlesztők, köztük a Roche és az Atea is: a két cég 1400 önkéntessel teszteli AT-527 nevű polimerázgátlóját. A laborkísérletek alapján a szer nagyon ígéretes. A Pfizer szintén saját gyógyszert fejleszt, amely jelenleg korai humán kísérletek státuszában van. A cél proteázgátlón dolgozik. A proteázenzimek molekuláris ollóként működnek, amelyek a hosszú fehérjeláncokat kisebb darabokra vágják, amelyeket aztán a vírusreplikáció részeként újra összeraknak. Ezt a folyamatot állítja le egy proteázgátló.

A gyártók mind bizakodással tekintenek a kísérletek eredményei elé: amennyiben a gyógyszerek hatásosnak bizonyulnak, azokat a fertőzöttekkel szoros kontaktusba került személyeknek is adni tervezik preventív megoldásként.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Cikkünk frissül.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×