eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Temetői dolgozók egy koronavírus-fertőzés szövődményeiben elhunyt ember koporsóját helyezik egy sírba a Sao Pauló-i Vila Formosa temetőben 2021.március 31-én. A halottak növekvő száma miatt a városban éjszaka is tartanak gyászszertartásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Nelson Antoine

Tízmillió is lehet a koronavírus halálos áldozatainak valós száma

A hivatalos halálozási adatok egészen biztosan alulbecsülik a pandémia áldozatainak számát, de az Economist számítása szerint még annál is jobban, mint amit a WHO vél: tízmillió lehet a reális szám.

A hivatalos számok jelenleg 3,4 millióra teszik az új koronavírus halálos áldozatainak számát világszerte, de a WHO már korábban közzétette, hogy inkább 8 millióra becsülhető a holtak száma. Az Economist ugyanakkor egy ennél is jóval pesszimistább becslést tett közzé: eszerint nem kevesebb, mint 10 millió áldozata lehet máris a világjárványnak, írja a MedicalXpress.

"Ezek az új adatok betekintést nyújtanak a betegség súlyosságának valódi mélységébe a különböző populációkban. A becsléseknek ösztönözniük kell az embereket arra, hogy beoltassák magukat" - mondja Neil Maniar, a Northeastern Egyetem közegészségügyi programjának igazgatója.. "Ezek az adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy ki kell építenünk egy világszintű felügyeleti és megfigyelési infrastruktúrát. Sok mindent tanultunk meg és fogunk még tanulni ebből a világjárványból, ami lehetővé teszi számunkra, hogy megelőzzük a következőt, vagy legalább egy sokkal gyorsabb és könnyebb lezajlást tudjunk garantálni" - tette hozzá.

Az Economist a járvány lefolyását modellezte, melyhez 121 változót használt fel, köztük a többlethalálozást. Az adatokból kiderül, hogy

a pandémia rosszabbul érintette a szegények rétegét, mint azt eddig gondoltuk.

Az adatokhoz képest jelentkező 6,6 millió többlethalálozás java a világ azon területein következhetett be, ahol nincsen megfelelő tesztelési kapacitás: Egyiptomban a hivatalos adatok 13-szorosa lehet valós, a szub-szaharai Afrikában pedig 14-szerese. Az USA-ban mindössze 7,1 százalékos lehet a különbség.

Brook Baker, a Northeastern orvosláshoz való hozzáférést és a közösségi egészségügyet tanulmányozó professzora szerint az áldozatok magasabb száma riasztó, de nem meglepő.

"Sokat hallottunk arról, hogy a világjárvány sokkal súlyosabb volt az Egyesült Államokban és Európában, és általában a gazdag országokban, mint Afrikában és Ázsiában. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy nem úgy volt, mint gondoltuk, és hogy koronavírus előfordulása és a halálozás sokkal nagyobb volt, mint ahogyan azt az adatok mutatják" - mondja Baker. Ebben szerepet játszhatott az alacsony tesztelési kapacitás, az adatok pedig ismételten aláhúzzák annak jelentőségét, hogy

vakcinát kell juttatni ezekbe az országokba.

Nagyon sokan halhattak meg ugyanis a fejlődő országokban anélkül, hogy arról bárki tudomást szerezhetett volna, ezeket a haláleseteket pedig részben kivédhettük volna, ha hamarabb jut oltás a térségbe.

Maniar szerint veszélyes, ha a fejlődő országok kormányai által nyújtott elégtelen adatszolgáltatás alapján alakítanak ki közegészségügyi és járványkezelési terveket, mivel azok nem a valós helyzetet kezelik. Az Economist modellje szerint akár 12,7 millió ember is meghalhatott volna, ha nincsenek megfelelő járványkezelési stratégiák egyetlen országban sem.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×