Infostart.hu
eur:
367.77
usd:
328.29
bux:
141415.78
2026. október 5. hétfő Aurél
Légi felvétel kiirtott erdőkről az Amazonas-medencében lévő a brazíliai Porto Velho közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE). Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Megkongatták a vészharangot kutatók

Nettó karbonkibocsátóvá vált a Föld tüdejének is nevezett Amazónia brazíliai része.

Egy friss tanulmány szerint az Amazonas-medence brazíliai esőerdői a klímaváltozás és az emberi tevékenység áldozatává válva az elmúlt 10 évben a történelemben első ízben több (4,45 milliárd tonna) szén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyit elnyeltek (3,78 milliárd tonna).

Az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 25-30 százalékát elnyelő amazóniai erdőségek nélkül a klímaváltozás még súlyosabb lenne - olvasható a nemzetközi tanulmányban, amely a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön.

A tudósokat már évek óta aggasztja a trópusi esőerdők kifulladásának lehetősége; attól tartanak, hogy ezek az erdőségek egyre kevésbé tudják betölteni szerepüket a globális felmelegedést okozó gázok elnyelésében. Különösen aggasztó a Föld trópusi erdőségeinek felét kitevő Amazónia helyzete.

Amazónia brazíliai része 2010 és 2019 között veszített biomasszájából és 18 százalékkal több karbont bocsátott ki, mint amennyit elnyelt - közölte pénteken a kutatásban résztvevő Francia Mezőgazdasági, Élelmezési és Környezeti Kutatóintézet (INRAE).

Első ízben vannak adataink arról, hogy a helyzet átfordult, és Brazil-Amazónia nettó karbonkibocsátóvá vált - emelte ki a tanulmány egyik szerzője, Jean-Pierre Wigneron, az INRAE kutatója.

A tudós szerint az Amazonas-medence más országai egyelőre kompenzálták a brazíliai veszteséget, így Amazónia egésze még nem fordult át nettó kibocsátóvá, de rövidesen azzá válhat. Hogy az átfordulás mely ponton válik visszafordíthatatlanná, nem tudni - tette hozzá.

Mostanáig az erdők, főleg a trópusi erdők megvédtek bennünket azáltal, hogy fékezték a felmelegedést, de fennáll a veszély, hogy meginog utolsó bástyánk, Amazónia - mondta Jean-Pierre Wigneron.

A kutatók figyelmeztetnek, hogy a figyelem főleg az erdőirtásokra irányul, holott nagyobb veszteséggel jár a növényzettel borított területek, az erdők minőségének romlása: míg a tarvágások 27 százalékkal járultak hozzá a karbonkibocsátás növekedéséhez, a meglévő növényzet pusztulása 73 százalékkal részesedett az emisszióemelkedésből.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Egyéves csúcsán a dollár, a forint a hazai adatokra vár

Egyéves csúcsán a dollár, a forint a hazai adatokra vár

Pénteken ismét a 370-es lélektani szintet közelítette az euró jegyzése, a forintot ugyanis továbbra is nyomás alatt tartja az egyéves csúcs közelében járó dollár és a több éves rekordokat döntögető fejlett hosszú hozamok együttállása. Hétfő reggel 368,3-nál jár az euró és 329-nél a dollár. A héten szokatlan módon a hazai naptár a súlyosabb: kedden Kurali Zoltán MNB-alelnök beszél az euróbevezetésről, szerdán érkezik a szeptemberi infláció, Kármán András pénzügyminiszter pedig a Budapest Economic Forumon tartja a nyitóelőadást. A nemzetközi színtéren főként a szerda esti Fed-jegyzőkönyvből próbálhatnak új információt kiolvasni a befektetők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×