eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Nyitókép: Pixabay

A kevés alvás bizonyítottan elbutuláshoz vezet

Tudósok azt is megmondják, mennyi a határ, amennyit aludni kell.

Hat óra vagy annál kevesebb éjszakai alvás 50-60 éves korban növelheti a demencia kockázatát egy brit tanulmány szerint, amelyben nyolcezer felnőttet követtek több mint 25 éven át.

A Nature Communications című folyóiratban közzétett kutatási eredmények kimutatták a demencia 20-40 százalékkal magasabb kockázatát azoknál, akik éjszaka hat órát vagy kevesebbet aludtak, szemben azokkal, akik hét órát.

A kutatásban

7959 brit egészségi állapotát követték 1985-től kezdve. A résztvevők fele maga jelentette az alvás hosszát, mintegy 3900 résztvevő órát is viselt éjszaka,

amely megerősítette az alvás mennyiségét.

A Londoni University College és a francia egészségkutató intézet, az INSERM tanulmányának szerzői kiemelték, hogy bár az adatok egy hosszútávú megfigyelésen alapultak és kimutatták a kapcsolatot az alvás és az öregkori demencia között, ok-okozati összefüggést nem bizonyítottak.

A kutatók azt is feltárták, hogy

30 százalékkal nagyobb a demencia kockázata azoknál, akik 50-70 éves koruk között rendszeresen kevesebbet alszanak,

függetlenül szív- és érrendszeri, anyagcsere- és mentális problémáiktól, amelyek a demencia ismert tényezői.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente mintegy 10 millió új demenciás esetet - köztük Alzheimer-kórt - jegyeznek fel világszerte, és a széttöredezett alvás közös tünet.

Egyre több új kutatás feltételezi, hogy a demencia megjelenése előtti időszak alvási szokásai szintén hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Az alvási idő hossza a 65 évesek vagy annál idősebbek körében kapcsolatban áll a demenciával, de azt nem tudni, hogy ez a kapcsolat fennáll-e a fiatalabb korcsoportok esetében - közölték a kutatók.

Jövőbeli kutatásokkal megállapíthatják azt, hogy az alvási zavarok kiküszöbölésével megelőzhető-e a demencia - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×