Infostart.hu
eur:
363.68
usd:
308.48
bux:
140395.38
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Nyitókép: Pixabay

A kevés alvás bizonyítottan elbutuláshoz vezet

Tudósok azt is megmondják, mennyi a határ, amennyit aludni kell.

Hat óra vagy annál kevesebb éjszakai alvás 50-60 éves korban növelheti a demencia kockázatát egy brit tanulmány szerint, amelyben nyolcezer felnőttet követtek több mint 25 éven át.

A Nature Communications című folyóiratban közzétett kutatási eredmények kimutatták a demencia 20-40 százalékkal magasabb kockázatát azoknál, akik éjszaka hat órát vagy kevesebbet aludtak, szemben azokkal, akik hét órát.

A kutatásban

7959 brit egészségi állapotát követték 1985-től kezdve. A résztvevők fele maga jelentette az alvás hosszát, mintegy 3900 résztvevő órát is viselt éjszaka,

amely megerősítette az alvás mennyiségét.

A Londoni University College és a francia egészségkutató intézet, az INSERM tanulmányának szerzői kiemelték, hogy bár az adatok egy hosszútávú megfigyelésen alapultak és kimutatták a kapcsolatot az alvás és az öregkori demencia között, ok-okozati összefüggést nem bizonyítottak.

A kutatók azt is feltárták, hogy

30 százalékkal nagyobb a demencia kockázata azoknál, akik 50-70 éves koruk között rendszeresen kevesebbet alszanak,

függetlenül szív- és érrendszeri, anyagcsere- és mentális problémáiktól, amelyek a demencia ismert tényezői.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente mintegy 10 millió új demenciás esetet - köztük Alzheimer-kórt - jegyeznek fel világszerte, és a széttöredezett alvás közös tünet.

Egyre több új kutatás feltételezi, hogy a demencia megjelenése előtti időszak alvási szokásai szintén hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Az alvási idő hossza a 65 évesek vagy annál idősebbek körében kapcsolatban áll a demenciával, de azt nem tudni, hogy ez a kapcsolat fennáll-e a fiatalabb korcsoportok esetében - közölték a kutatók.

Jövőbeli kutatásokkal megállapíthatják azt, hogy az alvási zavarok kiküszöbölésével megelőzhető-e a demencia - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Alapvetően jó a hangulat a nemzetközi tőkepiacokon, a befektetők azt árazzák, hogy áttörés jöhet az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Ez alapvetően javította a nemzetközi befektetői közösség kockázatvállalási hajlandóságát, de nagyot mentek tegnap az amerikai technológiai részvények is, ami a szélesebb piacok számára is lendületet adott. Az ázsiai tőzsdéken emelkedéseket lehetett látni reggel, míg Európában kis mozgásokkal indul a nap. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, ma pedig ismét emelkedés van, erősödnek a hazai blue chipek, felpattan a 4iG és az Opus. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×