INFORÁDIÓ
2021. május 16. vasárnap
Botond, Mózes

vulkánkitörés

természet

harangi szabolcs

A 21. század egyik legsúlyosabb vulkánkitörése zajlik, evakuálják a lakosokat - videó

A 21. század egyik legsúlyosabb vulkánkitörése zajlik, evakuálják a lakosokat - videó

Infostart

Az április 9-én kezdődött robbanásos vulkánkitörés a karibi Saint Vincent sziget északi részén jelenleg is zajlik. A La Soufriére vulkánból néhány óránként ismételten hatalmas robbanással tör fel a szétszakított magma és több mint 10 kilométer magasba tornyosul a vulkáni hamufelhő - tudósítottott Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, akinek írását alább olvashatják.

Kénszag terjed mindenhol, a szürke vulkáni hamu teljesen beterítette a 100 ezer lakosú, piciny, mindössze 390 négyzetkilométeres, Budapest területénél is kisebb nagyságú szigetet. A szigeten nappal is sötétség van, a magyar idő szerint vasárnap hajnali kitörés után megszakadt az áramellátás.

A vulkáni hamufelhő keleti irányba terjed és Barbados szigetén is hasonló súlyos helyzet alakult ki. Az első mérések szerint 0,4 millió tonna kén-dioxid jut a légkörbe egyes kitörések során, ami a térségben a legnagyobb mért érték a modern műszeres megfigyelések óta.

Frissítés: A helyi vulkanológusok legfrissebb értékelése szerint a vulkáni működés jellege nagyon hasonlít az 1902-es kitöréshez, és esély van arra, hogy a kitörési felhő összeomlása végül pusztító piroklaszt-árak kialakulásához vezessen.

A helyzet súlyos és a kilátások sem jók

A La Soufriére vulkán ritkán tör ki, de ha működésbe lép, akkor annak komoly következményei vannak. A történelmi időkben ez 1718, 1812, 1902 és 1979 után az ötödik kitörése. 1902. április végén csupán néhány nappal korábban tört ki, mint a közeli Martinique szigetén lévő Mt. Pelée.

A La Soufriére vulkán kitörése 1700 halálos áldozatot követelt, a Mt. Pelée kitörése pedig közel 30 ezret.

E kitörések alapjában változtatták meg a vulkáni megfigyelésre vonatkozó felfogást és indították el a folyamatos monitorozást lehetővé tevő vulkánobszervatóriumok megalakítását. Az 1902-es La Soufriére kitörés tragikus volt, elpusztította a karibi őslakos kultúra utolsó maradványát. Több mint 70 évig kellett várni aztán a következő nagy kitörésre, azonban ekkor a pontos vulkanológiai előrejelzés tízezrek életét óvta meg.

Felismerte az előjeleket, elkezdődött a kitelepítés

Hősök nem csak a könyvekben, mesékben és filmekben vannak. Itt vannak körülöttünk is, dolgoznak és aztán adódik egy esemény, egy pillanat, amikor kamatoztatják képességeiket. Richard Robertson gyerek volt, amikor a La Soufriére utolsó kitörése történt. Ez is közrejátszott, hogy vulkanológusnak tanult, majd a Montserrat Vulkánobszervatórium munkatársa lett. Ekkor zajlottak a karibi sziget déli részét elpusztító Soufriére Hill vulkán kitörései. Aztán a Nyugat-Indiai Egyetem vulkánmegfigyelő csoportjának vezetője lett.

2020 végén eljött az a nap, amiért évtizedeken keresztül dolgozott. December végén vulkánkitörés indult szülőhelyén, a La Soufriére vulkán kráterében. A kitörés nem kapott nagy médiafigyelmet, mivel csupán lassú lávadóm kitüremkedés történt. Ez a folyamat egészen április elejéig tartott, a lávadóm több millió köbméter nagyságúra duzzadt. Ám

március utolsó napjaiban Robertson szokatlan földrengésjeleket észlelt.

Egyre gyakoribbakká váltak az úgynevezett vulkanotektonikus rengésjelek, ami felnyomuló magma nyomására történő törések, repedések kialakulásához köthetők. Emellett folyamatos földremegés jelek is megjelentek a szeizmogramon, ami magma mozgására utalt. A jelek jöttek, majd megszűntek, aztán ismét észlelhetők voltak.

Április 7-én aztán a kráterben lévő lávadóm körül is egyre erősebb gáz kiáramlást észleltek, a lávadóm egyes részei felszakadtak. Robertson számára egyértelmű volt, egy hatalmas robbanásos kitörés bármikor elindulhat.

Április 9-én kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot és ennek alapján a miniszterelnök elrendelte a kitelepítést.

Kingstown, 2021. április 10.
Sétahajó áll a kikötőben, hogy kimenekítse a lakókat Kingstownból, miután kitört a La Soufriére vulkán a karib-tengeri Saint Vincent szigetén 2021. április 9-én.
MTI/AP/Orvil Samuel
Sétahajó áll a kikötőben, hogy kimenekítse a lakókat Kingstownból, miután kitört a La Soufriére vulkán a karib-tengeri Saint Vincent szigetén 2021. április 9-én. MTI/AP/Orvil Samuel

A vörös zónában mintegy 20 ezer ember élt. Az úthálózat gyenge a szigeten, ezért hajókkal szállították az embereket, ami közben be kellett tartani a covid járványügyi helyzet miatti előírásokat is. A kitelepítés megkezdése után nem egészen 24 órával a vulkán pedig kitört, több mint 12 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamufelhő.

Kingstown, 2021. április 10.
Hamufelhőt lövell ki a La Soufriére vulkán a karib-tengeri Saint Vincent szigetén 2021. április 9-én.
MTI/AP/Orvil Samuel
Hamufelhőt lövell ki a La Soufriére vulkán a karib-tengeri Saint Vincent szigetén 2021. április 9-én. MTI/AP/Orvil Samuel

Ha Robertson nem ismeri fel jól az előjeleket vagy vár még egy-két napig, akkor tragikus eseményről számolhattak volna be a hírforrások.

Mi várható?

Ehhez ismerni kell a vulkán korábbi működését, amihez szintén kell a vulkanológiai tapasztalat. A La Soufriére tűzhányó kitörései általában nem egyszeri eseményt jelentenek, hanem napokig, sőt akár hetekig is elhúzódhat a vulkáni működés. Azaz

ismétlődő, nagy robbanásos kitörésekre lehet számítani,

ahogy ez az elmúlt bő másfél napban is történt. Már az eddigi kitörések alapján elmondhatjuk, hogy ez a 21. század egyik legnagyobb és legpusztítóbb kitörése.

1902. óta sokat fejlődött a tudomány. A vulkanológusok munkája segített a pontos előrejelzésben, azonban ennek hatékonyságához még valami kellett:

az elmúlt években jelentős erőfeszítések történtek a helyi lakosság felkészítésében.

Bár sokuknak nincs emléke az 1979-es kitörésről, azonban el kellett velük is fogadtatni, hogy a zöldellő szigeten az élet akár egyik napról a másikra megváltozhat, bekövetkezhet egy veszélyes vulkánkitörés. A tájékoztatások, a gyakorlatok segítették azt, hogy a súlyos helyzetben a lakosok többsége fegyelmezetten tudta, hogy mit kell tennie. Így együtt, monitorozás és lakosság felkészítés, ez szükséges egy hatékony vulkánkitörés előrejelzéshez és veszélykezeléshez – erre pedig egyre nagyobb a szükség. Hasonló helyzet körvonalazódik a Fülöp-szigeteki Taal vulkán környezetében is, ahol viszont már közel 2 millió ember él, a jelek pedig magma mozgását jelzik – zárta figyelmeztetéssel írását Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető.

Nyitókép: Instagram/CBS News/@alecdray/Storyful
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018