2 °C
Zavaros gondolatok, nehézség koncentráció és gondolkodás terén, a rövidtávú memória elvesztése, súlyos esetben akár pszichózis vagy delírium: a ködös agyműködés gyűjtőfogalommal leírható tünetegyüttes az egyike azoknak, amelyek a hosszú Covidban szenvedőket érintik. Bár a kutatók nem tudják megmondani, pontosan mi okozhatja a jelenséget, a kör egyre szűkül. A legvalószínűbbnek most az tűnik, hogy akkor alakul ki ez az állapot, ha a fertőzésre választ adó sejtek olyan helyekre – például az agyba – jutnak el, ahol előfordulásuk atipikus – írja az ABCNews.
A koronavírus áldozatait boncolva találtak a kutatók olyan sejteket az agyban, amelyeknek nem lett volna ott semmi keresnivalójuk: a megakariociták értékes helyet foglaltak az agyban, akadályozva a vérellátását. David Nauen, a Johns Hopkins Egyetem patológusa szerint ez a jelenség egyedi lehet a koronavírusra nézvést.
"Az agyban még soha nem találtak megakariocitákat,
semmilyen tanulmányt nem találtam ebben a témában korábbról. Valódi újdonság, hogy a koronavírus ezt is eredményezheti, a jelenség elemzésével jobban megérthetjük a betegség folyamatát" – fogalmazott.
Ezek a nagy sejtek megakadályozzák, hogy az agy elég oxigénhez és tápanyaghoz juthasson.
"Az agykéreg kapillárisokkal gazdagon beszőtt, ha ezek egy részét blokkolják vagy elzárják ezek a sejtek, az csökkenti a véráramlást. A véráramlás megváltozása egy olyan rendszerben, amely precízen kiszámolva szállítja az oxigént, a kognitív funkció károsodásához vezethet, például ködös agyműködéshez" – fogalmazott Nauen.
A sejtek ráadásul nagy számban jelentek meg az agyban, így hatásukat jelentősnek tekinthetjük. Nauent most az érdekli, hogyan kerülhetnek ezek a sejtek az agyba – mások már felállítottak teóriákat a témában. Adrienne A. Boire neurológus, neuroonkológus szerint
a ködös agyműködést tapasztalók agyában gyulladás állhat fenn,
melyet a citokinnak nevezett proteinek jelenléte bizonyít. A kutatók a gerincvelői folyadékban bukkannak most a gyulladásos folyamatokat vezérlő, ezáltal szervek károsítására is képes citokinokra. Boire arra szeretne rájönni, vajon miért alakul ki egy túlélőnél a ködös agyműködés, ha egy másiknál nem.
