Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 15. vasárnap Georgina, Kolos
Nyitókép: Pixabay

Az agy vérellátását nehezítő gyulladás felelhet a hosszú Covid egyes tüneteiért

Sokan tapasztaltják a koronavírusból felépülve, hogy agyuk ködösebben működik, mint korábban: a kutatók talán nyomára jutottak a jelenség okának.

Zavaros gondolatok, nehézség koncentráció és gondolkodás terén, a rövidtávú memória elvesztése, súlyos esetben akár pszichózis vagy delírium: a ködös agyműködés gyűjtőfogalommal leírható tünetegyüttes az egyike azoknak, amelyek a hosszú Covidban szenvedőket érintik. Bár a kutatók nem tudják megmondani, pontosan mi okozhatja a jelenséget, a kör egyre szűkül. A legvalószínűbbnek most az tűnik, hogy akkor alakul ki ez az állapot, ha a fertőzésre választ adó sejtek olyan helyekre – például az agyba – jutnak el, ahol előfordulásuk atipikus – írja az ABCNews.

A koronavírus áldozatait boncolva találtak a kutatók olyan sejteket az agyban, amelyeknek nem lett volna ott semmi keresnivalójuk: a megakariociták értékes helyet foglaltak az agyban, akadályozva a vérellátását. David Nauen, a Johns Hopkins Egyetem patológusa szerint ez a jelenség egyedi lehet a koronavírusra nézvést.

"Az agyban még soha nem találtak megakariocitákat,

semmilyen tanulmányt nem találtam ebben a témában korábbról. Valódi újdonság, hogy a koronavírus ezt is eredményezheti, a jelenség elemzésével jobban megérthetjük a betegség folyamatát" – fogalmazott.

Ezek a nagy sejtek megakadályozzák, hogy az agy elég oxigénhez és tápanyaghoz juthasson.

"Az agykéreg kapillárisokkal gazdagon beszőtt, ha ezek egy részét blokkolják vagy elzárják ezek a sejtek, az csökkenti a véráramlást. A véráramlás megváltozása egy olyan rendszerben, amely precízen kiszámolva szállítja az oxigént, a kognitív funkció károsodásához vezethet, például ködös agyműködéshez" – fogalmazott Nauen.

A sejtek ráadásul nagy számban jelentek meg az agyban, így hatásukat jelentősnek tekinthetjük. Nauent most az érdekli, hogyan kerülhetnek ezek a sejtek az agyba – mások már felállítottak teóriákat a témában. Adrienne A. Boire neurológus, neuroonkológus szerint

a ködös agyműködést tapasztalók agyában gyulladás állhat fenn,

melyet a citokinnak nevezett proteinek jelenléte bizonyít. A kutatók a gerincvelői folyadékban bukkannak most a gyulladásos folyamatokat vezérlő, ezáltal szervek károsítására is képes citokinokra. Boire arra szeretne rájönni, vajon miért alakul ki egy túlélőnél a ködös agyműködés, ha egy másiknál nem.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Már a palloson himbálózott az európai vezető, amikor az utolsó pillanatban visszarántották – De meddig tart az irgalom?

Már a palloson himbálózott az európai vezető, amikor az utolsó pillanatban visszarántották – De meddig tart az irgalom?

Temetésre készültek, de a brit miniszterelnök elérte a kivégzés elhalasztását – foglalja össze szatirikusan a The Times Keir Starmer gyötrelmes passióját, melynek szemtanúi lehettünk az elmúlt napokban. Hétfőn, miután a skót munkáspárti vezető lemondásra szólította fel a kormányfőt, valószerű forgatókönyvnek tűnt, hogy ütött az órája, és a Downing Street tíz éven belül a hetedik lakosát fogadhatja. De amikor a képviselők „lenéztek a szakadék széléről, nem tetszett nekik, amit láttak” – magyarázta Ed Miliband energiaügyi miniszter, hogy végül miért hőkölt vissza a csupán másfél éve kormányzó balközép párt. Starmer tehát megúszta a pallost, de csak egyelőre, hisz nem kegyelemről, csupán halasztásról van szó: méghozzá azért, mert a mostani időzítés több okból sem volt megfelelő a munkáspárti vezetőcserére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×