Infostart.hu
eur:
381.66
usd:
324.92
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Nyitókép: Pixabay

Az agy vérellátását nehezítő gyulladás felelhet a hosszú Covid egyes tüneteiért

Sokan tapasztaltják a koronavírusból felépülve, hogy agyuk ködösebben működik, mint korábban: a kutatók talán nyomára jutottak a jelenség okának.

Zavaros gondolatok, nehézség koncentráció és gondolkodás terén, a rövidtávú memória elvesztése, súlyos esetben akár pszichózis vagy delírium: a ködös agyműködés gyűjtőfogalommal leírható tünetegyüttes az egyike azoknak, amelyek a hosszú Covidban szenvedőket érintik. Bár a kutatók nem tudják megmondani, pontosan mi okozhatja a jelenséget, a kör egyre szűkül. A legvalószínűbbnek most az tűnik, hogy akkor alakul ki ez az állapot, ha a fertőzésre választ adó sejtek olyan helyekre – például az agyba – jutnak el, ahol előfordulásuk atipikus – írja az ABCNews.

A koronavírus áldozatait boncolva találtak a kutatók olyan sejteket az agyban, amelyeknek nem lett volna ott semmi keresnivalójuk: a megakariociták értékes helyet foglaltak az agyban, akadályozva a vérellátását. David Nauen, a Johns Hopkins Egyetem patológusa szerint ez a jelenség egyedi lehet a koronavírusra nézvést.

"Az agyban még soha nem találtak megakariocitákat,

semmilyen tanulmányt nem találtam ebben a témában korábbról. Valódi újdonság, hogy a koronavírus ezt is eredményezheti, a jelenség elemzésével jobban megérthetjük a betegség folyamatát" – fogalmazott.

Ezek a nagy sejtek megakadályozzák, hogy az agy elég oxigénhez és tápanyaghoz juthasson.

"Az agykéreg kapillárisokkal gazdagon beszőtt, ha ezek egy részét blokkolják vagy elzárják ezek a sejtek, az csökkenti a véráramlást. A véráramlás megváltozása egy olyan rendszerben, amely precízen kiszámolva szállítja az oxigént, a kognitív funkció károsodásához vezethet, például ködös agyműködéshez" – fogalmazott Nauen.

A sejtek ráadásul nagy számban jelentek meg az agyban, így hatásukat jelentősnek tekinthetjük. Nauent most az érdekli, hogyan kerülhetnek ezek a sejtek az agyba – mások már felállítottak teóriákat a témában. Adrienne A. Boire neurológus, neuroonkológus szerint

a ködös agyműködést tapasztalók agyában gyulladás állhat fenn,

melyet a citokinnak nevezett proteinek jelenléte bizonyít. A kutatók a gerincvelői folyadékban bukkannak most a gyulladásos folyamatokat vezérlő, ezáltal szervek károsítására is képes citokinokra. Boire arra szeretne rájönni, vajon miért alakul ki egy túlélőnél a ködös agyműködés, ha egy másiknál nem.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×